Kaczur István írta…
… 1990-ben szülei és testvérei életútjáról a Vallomások Szentesrõl c. kiadványban: “Édesapám kubikos. Anyám is volt cseléd. Magam is cselédként kezdtem… Tízéves koromra magam kerestem meg az évi ruhára valót, mint meganynyi proligye-rek sorstársam. Szüleim tíz hold juttatott földjükkel írták alá a belépési nyilatkozatot. A Tisza-menti Tsz tagjai voltak. Heten voltunk testvérek… Mária kõmûves, Károly ács szakmunkások lettek.”
Az Állami Építõipari Vállalatnál egymás közelében dolgoztunk. Kaczur bácsival szintén a tsz-ben.
Pista kortársam, bádogos szakmát tanult. Majd újságíró iskolát végzett. Az ötvenes évektõl írásaiban a tényeket sorolta a megye napilapjaiban. Szülei munkahelye, a Tisza-menti Tsz a Termál Tsz része lett. Kaczur István szerkesztette a Termál Gazda címû újságot a hetvenes évek elején. Udvardi Istvánné tsz tagságának huszonöt éves tapasztalatai alapján emlékezett: “A tsz-ben dolgozó emberek munkájának eredményei az újság lapjain lettek ismertek, távol is.
Szentes város fejlõdésével kapcsolatos cikkei közül idézem a gázvezeték kiépítésének kezdetét: Balázs nem adja fel. 1984. 04. 21-én a Cs M Hírlapban megjelent írása. “Mi – az érdekeltek – gondolkodtunk: munkánkkal, anyagi támogatásunkkal lett gá-zunk.“
Locsolókanna címû visszaemlékezésében a zsidók gettóba zárásának kegyetlenségeit vázolta, 2006. március 02. (Délvilág.) Szentesrõl 600 zsidót deportáltak, internáltak. (Csongrád megyei Hírlap 1993. 09.16. Szabó Róbert.)
A dráma folytatását a szentesi Horváth Mihály Gimnázium krónikájához c. írásomban soroltam. A szentesi izraelita temetõ emlékmûvén 1939-1945 között 323 szentesi, szegvári mártír neve szerepel. (Cs. M. Hírlap, 1992. június 30.)
Kaczur István tevékenységével a szülõföldjén élõ emberek életét, munkáját ábrázolta. Figyelemmel olvastuk ezeket immár hat évtizeden át. Közérdekû tevékenysége alapján Szentes díszpolgári, Városért kitüntetés egyikére érdemes. Szülõvárosának illetékesein van a sor. Ugyanis újságíró tevékenységéért hajdan kitüntették.
Kátai Ferenc