Hogyan tudnánk ismét a létbe illeszkedni?

Az utolsó másodperc – összeomlás kalauz címmel ifj. Kátai Ferenc (képen) előadását hallgathatták meg az érdeklődők május 8-án a Tokácsli Galériában. A környezetvédelemmel foglalkozó szakember hallgatóságával vázlatosan megismertette az élet keletkezésének 3,5 milliárd éves történetét, a teremtés rendjének működését, ami nem más, mint a létbe illeszkedés törvénye. A termelődő teremtett bolygón előbb a növényevő élőlények, majd, hogy belőlük táplálkozzanak, megjelentek a húsevők is, s mindennek a csúcsára érkezett az ember. A biomassza egyes szintjei a történelmi évszázadok során jutottak el a mai, bonyolult társuláshoz.


Az állatvilágban az ember megjelenéséig dinamikus egyensúly működött, az élelmiszer mennyisége határozta meg a populáció nagyságát. Az ember azonban már 1,4 millió évvel ezelőtt elkezdte használni a tüzet, 14 ezer évvel ezelőtt pedig az állatok háziasításához fogott, 6.500 éve, a rézkorban szerszámokat készített a földműveléshez, halászathoz, vadászathoz. Ebben az időben azonban az emberiség még képes volt létbeilleszkedő módon élni. Mintegy 50 ezer éve annak, hogy a gyarmatosító népek elkezdték pusztító hódításaikat, lassan kialakult a tagolt beszéd, és a kor embere 2-3 órát töltött azzal, hogy a táplálékát előteremtse. A tagolt beszéd révén tudták az ősi népek elhelyezni magukat a világban. Az egyes törzsek kipusztításával a teremtéstörténet mitológiája sérült. Kb. 14 ezer évvel ezelőtt követte el a kor embere a legnagyobb törvénysértést a teremtésben, ugyanis megszüntette a születésszabályozást. A Római Birodalom kiterjedése 5 900 000 km², népessége 56 800 000 fő volt. Bevezették a magántulajdont, a magánjoggal, a fémkohászattal, azaz a fegyverkezéssel a létrontás útjára léptek, hiszen különbnek tartották magukat másoknál, lehetetlenné téve számukra a fejlődést. Mind emellé átlényegítette a Teremtés Könyvébe írtakat, vagyis a lényeges gondolatok helyett a lényegtelenekre helyezte a hangsúlyt.
Mára egészen odáig jutott az emberiség, hogy az élelmiszer ellátásának háromnegyedét 12 növényfaj és 5 állatfajta adja – hallhattuk az előadótól. Európa a középkorban szakrális királyság volt, a Magyar királyság terültén a fokgazdálkodás kezdett elterjedni, ami még mindig létbe illeszkedő. Napjainkra azonban a létrontás számokban mérhető. Tavaly már augusztus 2-ra elértük a túlfogyasztást, 9 ország pedig azt állítja magáról, hogy mindent, bármit megtehet. A körülményeket éljük, ismerjük.
Ifj. Kátai Ferenc szerint a ma emberének vissza kell térnie a Teremtés Könyve eredeti értelmezéséhez, és be kell látnia, hogy nem teheti azt, amit akar. Növelnie szükséges az erdősültséget, a természetvédelmi területek háborítatlanságát. Komoly létjogosultsága van olyan társadalmi formáknak, mint a Krisna Völgy, vagy a Mélyalkalmazkodás Csoport, stb. Az oktatásban helyes irányt mutat a Waldorf módszer, amely az egyéni lehetőségek kiaknázására összpontosít. Minden elképzelés üdvözlendő, amely a lét tisztaságát teremti azzal, hogy az egyént a létbe visszavezeti – hallottuk.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42236 online lapszámunk 3. oldalán.

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.