Egy hûvös novemberi délután, 17 órakor kezdõdött a Mûvelõdési és Ifjúsági Házban a beszélgetés Koltay Gábor filmrendezõvel. Sokakat érdekelt, ugyanis a vetítõterem tele lett.

Megtudhattuk, hogy a filmrendezõ szenvedélye a szabadtéri színjátszás. Álma, hogy a Margitszigeten is meghonosodjon egy nagy nyári opera fesztivál. Az elgondolás szerint külföldi és hazai mûveket egyaránt bemutatnának. Olyan magyar mûveket, amelyekben elmondhatnánk gondolatainkat a világról, amelyek bizonyítanák, hogy szellemi és kulturális téren egyenrangúak vagyunk bárkivel.
A beszélgetés fõleg a Trianonról szóló két órás dokumentumfilm keletkezésérõl szólt, illetve, hogy a televíziók miért nem akarják azt vetíteni. Ez a film, de a most készülõ, egy rock együttes életét feldolgozó játékfilm is,  azoknak a fiataloknak szól majd, akik kezükbe veszik Magyarország irányítását, s talán még jóra fordíthatják ennek az egyik napról a másikra tengõdõ, agyonnyomorított népnek a sorsát.
Koltay Gábor társadalmi alapproblémákat, nemzeti sorskérdéseinket feszegetve próbálta megvilágítani, miért nincs igény egy olyan, szaktekintélyek sorának nevével jelzett, és kutatási eredményeiket feldolgozó hiteles filmre ma, mint a Trianon, amelyrõl, mint történelmi tragédiáról, igenis  beszélni kell, – mondta.

Az elsõ világháború utáni évek, s különösen a filmben elemzett 1920-as események hazánk történelmét és jelenét határozták meg, formálták ilyenné, amilyen ellentmondásosan az elmúlt évtizedeket megéltük, s a jelenkort éljük. A több részes filmben megszólal Nemeskürthy István, Glatz Ferenc, Romsics Ignác vagy Raffai Ernõ, s más jeles történészeink, írók, tudósok. A nyolcvanöt évvel ezelõtti eseményeket mutatják be.
A rendezõ megjegyezte, a filmmel a mának kívánt szólni. Megdöbbentõnek tartja, hogy történelmünk ilyen meghatározó részérõl, mint a Trianont eredményezõ évek, a ‘90-es évek kezdete óta sem lehet félelmek nélkül beszélni. Szólt a film erdélyi fogadtatásáról, de arról a tényrõl is: mit jelentett a határainkon túl rekedt magyarságnak a december ötödikei népszavazás eredménytelensége. Hosszasan elemezte azt is, vajon létezik e ma Magyarországon valódi, a nemzet fogalmát megtestesítõ szellemi összetartozás, egység. Megfelelõ önbecsüléssel bíró emberek lakják e kis hazánkat, akik képesek szembe nézni a nemzethalál víziójával, és változtatni a kialakult helyzeten.
Pesszimista gondolatok és sértettség hozta vajon Szentesre Koltay Gábort, ahol aktív és értõ közönségre talált? Utóbbi igaz. Az elõbbire egyértelmûen azt mondhatjuk, hogy nem.

A rendkívül sikeres Honfoglalás, Sacra Corona alkotója a mûvész tapasztalatával, a feldolgozott történelmi folyamatok ismeretében nyilatkozik meg, és a nemzetféltés optimizmusa motiválja akkor, amikor  a lélekszámában fogyatkozó nemzet, vagy a lelkekbe ivodó félelem miatt emel szót, és sürgõs cselekvésre sarkall.
Szerintem jó ötlet volt meghívni Koltay Gábort Szentesre, ugyanis nagyon érdekes személyiség, és fontos dolgainkról mesélt.
S. Á. – T.

Ez a bejegyzés 2005 11 19 18:48-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.