Szenior-fejlesztési lehetőségek a Dél-alföldön – Alzheimer kór: kinek a legnehezebb ?
„Közös értékeink megőrzése generációkon innen, vidéken és határainkon túl” címmel a Senior Kávézó Egyesület, a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület és az erdélyi Pro Educatione Egyesület közös sikeres pályázatában május 6-8. között szociális szakemberek érkeztek városunkba, tapasztalatcserére, egymás jó gyakorlatainak megismertetésére.
Az első napon a demencia elfogadására helyezték a hangsúlyt, majd a komplex készségfejlesztés módszertanát mutatta be a szegedi partnerszervezet – tudtuk meg Magyarné Gyömbér Évától, a Senior Kávézó Egyesület elnökétől.
A találkozó a második napon a 2. sz. Idősek klubjában folytatódott, ahol a vendégek megismerkedtek az idősek által igénybe vehető szolgáltatásokkal, valamint az ún. AC hálózat működési sajátosságaival, és „Emlékek a bőröndben” címmel múltidéző foglalkozást láthattak, de további részleteket tudhattak meg a szeniorfoglalkoztatásról az Erdélyből érkező szakemberek.
A harmadik nap a város kulturális intézményeiben tett kirándulással telt. Magyarné Gyömbér Évától azt is megtudtuk, hogy a pályázat 19 hónapja alatt a szentesi és szegedi partnerek három alkalommal utaznak Erdélybe, de az érdeklődő szakembereket ugyancsak háromszor látják vendégül.
-Összességében elmondható, hogy rendkívül szoros szakmai és baráti kapcsolat alakult ki a szakemberek között, sok ötletet tudtunk megosztani és számos innovációt, kezdeményezést adoptáltunk. Már most várjuk a következő találkozást, ahol vidéki közösségek működését fogjuk workshopok formájában bemutatni. A pályázat során elvárt, hogy a partnerek hozzanak létre szellemi terméket, így egy online formátumú, szeniorfejlesztési programokból álló, nyolc tematikát tartalmazó kiadványt szerkesztünk közösen.
Az első este előadója volt Dr. Bácskai Erzsébet pedagógus, pszichodráma vezető, kommunikációs és mentálhigiénés szakember, aki az alzheimer kór sajátosságairól tartott előadást.
Az előadó jól érzékeltette, hogy akár egy évtized is eltelhet úgy, hogy a beteg figyelmeztetőjeleket ad, pl. korábban nem jellemző agresszivitást, követhetetlenné válik a gondolatmenete, vándorol, nem tudja, hol van…
A betegség fokozódásával, egyik napról a másikra a gondozó családtag szerepe is megváltozik. Azonban más ez a szerep, ha a gondozó a férj, vagy feleség, de más akkor is, ha a gyermek, vagy más hozzátartozó. Egy idő után a folyamatos terhelés miatt a gondozó családtag is elkezdi átvenni a betegség tüneteit, belép a naplemente effektus – hallhattuk. Azonban fontos tudni, ha a gondozó szakember segítségét kéri, az minden esetben rendelkezésre áll! Ezt a betegséget is jó időben felfedezni. 65 éves kortól igénybe lehet venni a háziorvosnál a demencia szűrést.
Dr. Bácskai Erzsébet elmondta azt is, hogy a betegség rosszabbodását megelőzhetjük, vagy magát a betegséget is elkerülhetjük, ha az örömérzés pl. művészet terápia formájában folyamatosan megélhető. Megtörténik az életkornak megfelelő tevékenység felvállalása. Ha nem fukarkodunk az érintéssel, elismeréssel, simogatással, a beteget saját nevén szólítjuk, fenntartjuk a motiváltságát, rendszeres mozgással pedig a fittségét – hangzottak el a tanácsok.
A vendégek képviseletében Solybek Szeréna, aki 37 éven át Németországban élt misszionárius nővérként és hospice segítőként, beszámolt arról, hogy Románia 24 városában indították el az Alzheimer Cafét. Hálával köszönte meg a sok új ismeretet, amelyekkel találkozhatott a szentesi látogatás során, hiszen számára új életcél ez a szakterület. Örül a bőséges muníciónak, amellyel hazatérhet – mondta.
Kép és szöveg: D. T.