Május 11-én Fenyvesi Anna a Szegedi Tudományegyetem oktatója a családfa-kutatásról tartott előadást a Koszta József Múzeumban „Mit hogyan és miért kutassunk?” címmel. Az előadásból fény derült arra, hogy ma már az internet segítségével nagyon sok információhoz, hosszú évszázadokra visszamenőleg hozzá tudunk jutni és a családtagok életviteléről is érdekes információkra derülhet fény.

Fenyvesi Anna az apai ági őseit 250 évre visszamenőleg ki tudta kutatni, nem ritkán latin, vagy éppen angol nyelvű dokumentumok megismerésével. Megköszönte a Szentesi Levéltár munkatársainak, Berta Zsoltnak és Tánczos Rolandnak a segítséget a kutatható helyi dokumentumok feltárásáért, hiszen a levéltárunkban egy-egy alkalommal a teljes nyitvatartási időt kihasználta.

A kutatáshoz persze az alapot az adhatta, hogy az édesapja már foglalkozott a család történetével, hiszen két kötetben dolgozta fel a nagyszülők és dédszülők életútját.

Anna 2019-ben kezdte, részben folytatta az örökséget. Az 1740-es anyakönyvi bejegyzéseket kifotózva megállapította, hogy a Fenyvesi ősök zsellér, majd juhász, a későbbi leszármazottak kubikos emberek voltak. Megállapította továbbá azt is, hogy az összes azonos vezetéknevű személy a településen ugyanattól a házaspártól származik, így családjukban az Aradiak, vagy a Dancsók. Megtalálta továbbá, hogy a Dancsó családok ősei a Hont megyei Ipolykesziről származó kisnemesek voltak.

A családfakutatásokhoz fontos segítséget nyújtott számára az 1870-ből fennmaradt népszámlálási ívek áttanulmányozása, mert szerencsére Szentes adatai is fennmaradtak. Különféle összeírások voltak annak idején, pl. összeírták a pipázó embereket, mert komoly tűzesetek okozói lehettek. 1791-ben összeírták az éhezőket, majd a lisztsegélyben részesülőket is, vagy 1816-ban az árvízkárosultakat, máskor a tanyán élőket, stb.

Az 1775-76 évi úrbéri telekkel rendelkezők között talált pl. Dömsödi István nevű telektulajdonost is… Megvannak továbbá régi végrendeletek, amelyeknek a tanulmányozása ugyancsak hasznos lehet. Átkutathatta az Egyezségek 1781-1848 között keletkezett könyvét is. Az 1841-es Telekkönyvből kiderült, hogy az Aradi családok közül akkor Aradi István volt a leggazdagabb. Érdekesség, hogy a tanyasiak összeírásakor 1852-ben teljes személyleírást rögzítettek, de az is, hogy az 1870-es népszámlálás szentesi utcái házszámozás nélkül követhetőek, nem azonosítható be azonban pontosan, ki hol lakott.

Fenyvesi Anna különös dolgokat tudott meg a felmenőiről a Törvényszéki iratokból, pl. azt, hogy az egyik Fenyvesi felmenő birkát lopott, vagy azt, hogy Dancsó János az 1728-as Boszorkányper áldozata lett Szegeden. A szentesi Dancsók a Rákóczi szabadságharc után települtek le szerte az Alföldön.

Miért érdemes elmerülni a régmúltban, miért érdemes kutatni? Fenyvesi Anna szerint is a múlt egy idegen ország. Felmenőinkről minél több részletet megtudni azért jó, mert segít a megértésben, és erősíti a kitartást, valamint választ ad az életbölcsességek eredetére. A családfakutatásban sokat segít az Ahnenblatt szoftver, hiszen elvezeti a kutatót azokhoz az adatokhoz, amelyeknek bármilyen formában nyoma maradt.

Fenyvesi Anna 2019-ben elkészítette 100 oldalas családtörténetét, amelyet mintegy 400 oldalas melléklettel támasztott alá. A munkát a 18-19. századi családtörténetek megírásával tervezi folytatni.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2024 05 12 18:06-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.