Városunk születésnapja – A mezőváros, az örökváltságon át napjainkig
Szentes város születésnapja április 4. I. Ferdinánd király 1564. április 4-én bocsátotta ki azt a dokumentumot, amely Szentes történelmének a kezdete. Ez a 460 évvel ezelőtti történet városunk mezővárosi voltának legfontosabb bizonyítéka, azonban Szentes nevét először 1332-ben már írásban szerepeltették az elődök – hangzott el az április 4. sajtótájékoztatón, a Városházán.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester arról is megemlékezett, hogy a szentesi Oppidum 425. évfordulójáról, 1989-ben 55 rendezvényből álló, 1 hónapon át tartó rendezvénysorozattal emlékezett az akkori szervező bizottság. 1994-ben Bodrits István a Magyar Nemzet hasábjain ugyancsak az Oklevélre hivatkozik.
Szabó Zoltán Ferenc kiemelt jelentőséggel szólt arról a küzdelmekkel teli folyamatról, melynek során a város elfoglalhatta a környező települések között vezető szerepét. Az, hogy Szentes őrzi a hagyományait, az identitását, az évszázadokon átívelő fejlődési folyamat része. Napjainkban Móra József önkormányzati képviselő, aki immár 30. éve tagja a város képviselő-testületének, vállalta fel, hogy élére áll az elkövetkező 1 éves ünnepi időszaknak, amely 2024. április 4. és 2025. április 4. között valósul meg. Ez idő alatt a városi kiadványokon, rendezvényeken egy logó kíséretében is emléket állítanak városunk több évszázados fejlődése meghatározó állomásainak.
A fennmaradásért folytatott küzdelmes időszakokban volt, amikor a város lakossága 700 fő volt – hallottuk. Az 1980-as évekre 30 ezres lélekszám fölé ért a népesség. Az épített környezet emlékeztet múltunk legjelentősebb állomásaira, ily módon tiszteletet érdemel eleink városépítő munkássága, hiszen a szentesi ember bátor, kitartó, hagyományápoló és tisztelő, s amikor az országnak szüksége volt a szentesi emberre, ott is álltak eleink az ország függetlenségéért, magyarság tudata megőrzéséért folyó küzdelemben.
Az Oppidum kapcsán Móra József arra emlékezett, hogy a szóban forgó dokumentum előtt is már vélhetően Oppidumként szerepelhetett Szentes, ám erről írásos emlékek nem maradtak fenn. I Ferdinánd király Okirata az Országos Levéltárból származó másolat. 1989-ben volt több olyan fiatal kutató, akik úgy gondolták, hogy a város születésének 425. évfordulóját kulturális rendezvénysorozattal kell megünnepelni. Erről ad számot a Bodrits István által szerkesztett műsorfüzet. (Az illusztrációkat Szabó Marianna készítette – szerk.)
Az Oklevélről megjelent egy képeslap, valamint emlékbélyegző is készült. Az Oklevél azonban másolatban most került a város tulajdonába, amelynek magyar fordítása szerint a Szentesi Tornyai család birtoka volt mindig is Derekegyház és Szentes területének fele. Az Oklevél az említett család birtokába visszahelyezi ezeket a területeket. Majd felsorolja a magyar fordítás azokat a határneveket, járást, amelyben kijelöli a Szentesi Tornyai Tamás örököseinek birtokát. Az Egri Káptalan biztosította azt, hogy az Oklevél fenn tudott maradni, s ezen már a leltári jelzet is megtalálható.
Móra József beszélt arról is, hogy a születésnap később feledésbe merült. Bodrits István a 430. évfordulón több helyen erről említést is tett. Fontos emlékezni arra, hogy az Oppidum a Középkorban azt jelentette, hogy a jobbágyoknak már nem terményekben kellett a dézsmát leróniuk, hanem megtehették azt pénzben is. Így nőtt a jobbágyság szabadsága. Ők lettek a „tagsás” jobbágyok. Az Oppidum azt is jelentette, hogy vásártartási joga lett a városnak, ami élénk árucserére, messze vidékekről érkező kereskedők portékáihoz való hozzájutásra adta meg a lehetőséget, s vált így mindinkább fejlődővé Szentes. 1564-től a szentesi jobbágyok bejárták a polgárosodás útját, amelynek folytán 1836-ban az örökváltság megvalósulhatott. A város fejlődése onnantól töretlenné válhatott.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz