Különleges régészeti leletekből nyílt kiállítás a Koszta József Múzeumban február 24-én, amely egészen az év végéig fogadja a látogatókat.
Időszámításunk előtt 2,5 millió évvel, a homo habilis korával indul a kiállítás, aprócskától egészen széles lábnyomokig a folyosón, a homo sapiens kiemelkedéséig. Az illusztrált lábnyomok közül, amelyik keresztbe van fordítva, az a faj mára már kihalt, kapom a tájékoztatást.
A leletek jelentős részben a Szegvár Tűzköves ásatások során feltárt 74 sír maradványai. Szegvár Tűzköves 32,5 hektáron terült el a rendelkezésre álló adatok alapján, s vélhetően 235 lakóházában 1177 lakosa lehetett. Úgy is nevezték, Tell, vagyis nem város, s talán az sem véletlen, hogy ma a telek, település szavunkra emlékeztet. Akkor itt folyt a Kontra-tó. S láthatjuk azt is, hogy ez a Tell hogyan helyezkedik el a többiek között.

Az időszámításunk előtt 4500 körül élt emberek házai sárból és vesszőből készültek, a tetőszerkezetet oszlopok tartották. A tellek helyét még ma is gyakran őrzik halom szerű kiemelkedések.
A leletanyag jó része az 1956-os ásatások eredménye, azok vizsgálata, feldolgozása az 1970-es évek végén is tartott.
Érdemes megismerni a korabeli temetkezési szokásokat. A holttesteket hajlított testhelyzetben, a férfiakat a jobb oldalukra, míg a nőket a bal oldalukra fektetve temették el. A temetkezéshez vörös festéket használtak, a sírba ételeket is helyeztek.
Jelentős helyet kapnak a kiállítási anyagban az ásatások során előkerült idolok, azaz apró istenábrázolások agyag szobrocskái, így a Sarlós, a Baltás Isten és női párjaik. Trónon, zsámolyon ülnek. Vállukon a szerszámok az Ég és a Föld ókori értelemben vett szétválasztását jelentik.

Nagyon szép rajzillusztrációkon láthatjuk az egyes használati eszközök alkalmazását. A hölgyek által használt ékszereket, edényeket, tárgyakat, csak úgy, mint a férfiak csiszolt kőbaltáit, az őrlőköveket, a mai legmodernebb módon, QR-kód használatával, telefonon körbenézhetjük. Állati agancsokból pl. szigonyokat, gyöngyöket is készítettek.
A kiállítás létrejöttében közreműködött az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, a Szegedi Tudományegyetem Embertudományi, a Régészeti Tanszék, a Német Archeológiai Intézet, de a Chicagói Múzeum is. dite

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42233 online lapszámunk 4. oldalán.

Ez a bejegyzés 2024 03 09 15:44-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Szabadidö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.