Szentesi Zöldi László és a szentesiesség – A Kurca partjáról a világ…

  • Mást jelent hazajönni manapság, mint régen. Az egyetemista éveim hazautazásai, beszélgetve a buszon megint mást jelentettek, mint a vidám diákévekben, stoppal. Szentes mindenkor menedék volt, és az is marad. Felértékelődik a távolság, a találkozás lehetősége a szülőkkel, iskolatársakkal – mondta Szentesi Zöldi László a Szentes Városi Könyvtárban rendezett találkozó alkalmával.

A neves író, újságíró június 7-én találkozott közönségével, a beszélgetést Ráfi Dénes gimnáziumi tanár vezette.

Szentesi Zöldi László mély tisztelettel beszélt szüleiről, és a Petőfi Sándor Általános Iskoláról, ami az első lépcsőt jelentette számára a nagybetűs élet felé. Édesapja elkötelezettsége a labdarúgás és a horgászat iránt, élete részévé tette a sportágak szeretetét és művelését. Szentesről a gondolatait a „Mindenség visszaperlése” c. életrajzi könyvében fejti ki, amelyből az est folyamán többször is idézett. Megtudhattuk, hogy 4 éves koráig a lapistói tanyavilágban élt szüleivel, ez a vidék jelentette akkor a mindenséget. Majd ez a világ egyre szélesedni kezdett, mert már Szentes és Szeged, majd Szentes és Budapest jelentette az életében a mindenséget. Külpolitikai újságíró, szerkesztő kalandos körülmények között, szinte véletlenszerűen lett. Chrudinák Alajos figyelt fel rá, aki a Panoráma c. televíziós külpolitikai műsor főszerkesztője volt. Innentől kezdve az egész világ kitárult számára. S mindemellett a készülő könyvei témái is elválasztódtak. Megírta a Nagy magyar betyárkönyvet, külön könyvet írt Rózsa Sándor életéről, de külpolitikai vonatkozású írásait is folyamatosan több könyvbe rendezi. Ilyen pl. az Észak-írországi tudósításai nyomán készült könyve.

A beszélgetés legizgalmasabb része akkor következett, amikor Szentesi Zöldi László kifejtette, mit is jelent számára az igazi „szentesiesség”. Azt mondta, Szentes a különleges emberek városa, sokan feltűnően hasonlítanak is egymásra, pedig folyamatosan települtek be ide az emberek. A betelepülők hozták a szentesi nyelvjárásba a zárt „e”-t. Ám a betelepülők bárhonnan is érkeztek, gyorsan elszentesiesedtek. A szentesi ember óvatos, birtokszerető, konok, törekvő. Aki itt született, legyen erre büszke! A sok-sok kiváló szentesire is büszkék lehetünk. Sosem feledjük pl. Őze Lajos színjátékosunk fanyar, ironikus humorát. S ott vannak, akik szinte csak átutaztak a városon. Berecz András népdalénekes a Vekerben tanult meg úszni… Nem tudunk úgy elmenni a világ bármely pontjára, hogy ne találkoznánk szentesi vonatkozásokkal.

Szentesi Zöldi László most Sződligeten él családjával. A Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben mintegy 300 vezércikke jelent meg eddig. Napjainkban azonban inkább visszavonulóban van az újságírásból, hiszen most is új könyvén dolgozik- tudtuk meg.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.