János, a családalapító Mindszenten született. Ács szakmát tanult és a környéken dolgozott. Fia, István 1892-ben látta meg a napvilágot, ács- állványozó szakismeretével hozzájárult Szentes Kossuth tér sarki, Petõfi u. 1. számú épülete elkészítéséhez. Szakmáját vasbetonszerkezetek építésével szélesítette. Kézjegyeit ábrázolják a Kurca, Kórógy, Veker hídjai, a Vásárhelyi úti víztorony.

Gyermekeik a húszas évek elején születtek. János és Antal állványozó szakmát tanult. Antal 1947-48-ban sarajevói, majd Csongrád megyei építkezéseken sokunknak brigádvezetõje volt. Antal nevû fia szintén ács-állványozó szakmát tanult. Részt vettek a Szegedi  Orvostudományi Egyetem klinikáinak, valamint a Rókus körúti víztoronynak az építkezésében.
Az ifjabbik Antal – 1982 – harminc éves kora óta önálló ács iparos. Gyermeke, Antal Hódmezõvásárhelyen az ipari szakközépiskolában az idén ács szakmából jelesen vizsgázott. Javasolták, hogy a pécsi egyetem építészmérnöki karára jelentkezzen. Felvették. É-letútjához idézem a dédapa magáról vallott, szerény véleményét: “Ötven éve dolgozom a szakmában, még volna mit tanulnom.” Ez mindannyiunknak iránymutató lehet…
A Kispál nemzedékek munkájuk alapján érdemesek az emlékezésre. Móricz Zsigmond útmutatása ösztönzött az írásban: “Az írás ugyanis azért lõn, hogy az örökkévalóság számára tartsa meg a ma életét.”        K. F.

Ez a bejegyzés 2009 07 06 06:34-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.