Jótékony célú Rotary rendezvény… – … és egy fantasztikus beszámoló
A Szentes-Csongrád Rotary Club május 16-án a Petőfi Caféban tartotta összejövetelét, ahol Dr. Papp Zoltán alapító elnök összegezte a klub fiatal tehetségekért végzett munkáját. – Többféle lehetőségünk volt az elmúlt években, adtunk ösztöndíjakat, majd éveken át nyári táborokat szerveztünk. Az utóbbi években pedig a „Higgy magadban és kinyílik a világ” pályázat keretében támogatunk kivételes képességű, ám nehéz körülmények között élő fiatalokat. E program jegyében rendezzük ezt a jótékony célú estet is, amikor a résztvevők adományaikkal járulhatnak hozzá a klub tehetséggondozó tevékenységéhez – mondta.
-A Rotary 118 éve szolgálja a világot, humanitárius szervezetként. Tanácskozási joga van az ENSZ-ben, mivel több millió dollárral támogatja a rászorulókat világszerte. Ennek a világszervezetnek vagyunk mi egy kis sejtje – hallhattuk Mészáros Zoltán kancellártól. A „Higgy magadban és kinyílik a világ„ programban nem csak a tehetség és a szorgalom, de a hit is nagyon fontos szempont. Az idei a negyedik pályázat – mondta, majd hozzátette, a legmotiváltabb, legelhivatottabb, a leginkább önmagában bízó szentesi és csongrádi tanulókat támogatjuk. Az elmúlt három évben közel hétmillió forintot osztottunk szét a támogatottak között. Ebben az évben 26 fiatal adta be a pályázatát, amelyekről hamarosan zsűri dönt majd – hallottuk.
Ezután hegedű játékával varázsolta el a jelenlévőket a tavalyi támogatott Nagy Csillag Róza, (képen) akinek pályázatából látszódott, nagyon sokat dolgozott azért, hogy zenei sikereit elérje. Lehetősége nyílt kiutazni Amerikába, New York államba, ahol 1 hónapon át ismét keményen dolgozott. Majd Győrben az Országos Hegedűversenyen döntőbe jutott. Kamara zenekarával a moszkvai idei kamarazenekari versenyt pedig megnyerték.
Az est további részében a klub tagjai Dr. Pető Zoltán (MD, PhD, D.E.A.A.) osztályvezető egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály vezetője előadását hallgathatták meg. A doktor úr a törökországi földrengésben, Antakyában, orvos kollégáival, Dr. Molnár Tamással, az SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika orvosával és Dr. Hardi Tamással, az egyetem sürgősségi osztályának orvosával a Terrorelhárítási Központ kérésére az egészségügyi csapat részeként segítették a mentést.
Dr. Pető Zoltán beszámolt arról, hogy a TEK-kel a stratégiai partnerségük 2017-ben indult. Törökországot keleti és nyugati részén két nagy erejű földrengés rázta meg február 6-án. A földrengés epicentruma 20 km-re volt a szíriai határtól. Egy ilyen 7,8 erősségű földrengés hazánkat teljesen letarolta volna, a török kormány sem volt képes egyedül megbirkózni a mentéssel. 22 segélyszervezet 167 emberrel és 27 kutyával indult segíteni. A TEK kontingens 16 fővel, köztük hat civil orvossal, teljes felszereléssel utazott a földrengés helyszínére.
A 377 ezer lakosú Hatay tartomány 90%-ban elpusztult. Antakya 12-17 emeletes házaiban mintegy háromezer emberrel élte meg a rengés pillanatát. A helyszínen a mobil kórház egy jól felszerelt, fűtött fóliasátorban lett kialakítva, amelyben a sürgősségi betegellátást megkezdtük – mesélte a történteket.
A súlyos sérültek ellátása volt a feladatuk, és felkészültünk a gyermekek ellátására is. A kezünk között szerencsére nem halt meg senki – tette hozzá.
Tapasztalatait összegezve szólt arról, hogy a helybeliek, aki csak tudott, mindenki segített mindenkinek. Sokan az autókban aludtak, hiszen éjszaka -10 C-fok volt, ami mindenkit megterhelt. Problémát jelentett továbbá, hogy a hozzátartozókkal nem foglalkozott senki. A tömeges gyász könnyen szült haragot. Nagyon vigyázni kellett a kiszámíthatatlan reakciók miatt – mondta.
Az Antakyában töltött egy hét legmeghatóbb története számára egy várandós asszony és egy kiscica egymásra találása volt. A cicát 4 nap múlva emelték ki a romok közül. Magyar májkrémmel etették, majd a hölgy gondjaira bízták, aki ott volt egy szál magában, várandósan. Egyetlen hozzátartozója sem élte túl a földrengést.
Összegzésként a doktor úr azt mondta: amikor eljöttünk, a helyiek nagyon hálásak voltak. Több sikeres mentésre készültünk és számítottunk, szemléletváltoztató tapasztalatokkal távoztunk. Jó csapat voltunk, a TEK-esek tapasztalata nagyon sokat jelentett. Hasznosnak, értékesnek érezhettük magunkat. Megyünk, ha kell segíteni, ezért a szegedi egyetem mentőcsapatát tovább szervezzük, amelybe orvosokat, ápolókat várunk – zárta e rövidke felhívással vetített képes előadását a doktor úr.
Kép és szöveg: dite
