Nagyhegyi leletek kerültek vissza a múzeumba – Szentes büszke lehet a múltjára
Csallány Gábor múzeumalapító régész által feltárt tudományos régészeti leletek kerültek vissza a Koszta József Múzeumba a közelmúltban. A 70 éve a tudomány látókörébe került helyi kincseket Szabó Zoltán Ferenc polgármester és Móra József önkormányzati képviselő vette át a fenntartó önkormányzat nevében.
Lantos Imre, a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör elnöke ismertette, hogy 1926-tól a szentesi és a vármegyei újságok hogyan tájékoztatták a város lakosságát a nagyhegyi ásatásokról. Az október 22-ei Csongrád vármegyei újságból idézte, hogy a nagyhegyi szőlőben ritka régiségekre akadtak. Kőkorszakbeli csontvázak, bronzkori tárgyak, hun sírok feltárása történt. Három darab férfi öv bronzdíszes töredékeit hozta be az első szállítmány. Karpereceket és hosszú kar alakú tűket is kapott csütörtökön a múzeum. Ezeket a Nagyhegy másik részén találták. Csallány Gábor szerint a bronzkor óta voltak elpusztíthatatlanul a földben. A harmadik szállítmány volt a legérdekesebb…
Az 1928. február 21. Szentesi Hírlap cikke a nagyhegyi ásatásokról kiemeli a szőlőművelés sajátos mélységű rendjét, melynek köszönhetően további értékes leletek kerültek elő.
Az 1930. január 26. Alföldi Friss Újság ismét arról számolt be, hogy földforgatás közben három sír került elő emberi csontmaradványokkal, és mellettük különböző bronz, – vastárgyakat és gyöngyöket találtak. Csallány Gábor szerint ez az első jazig lelet a Nagyhegyről.
Hergott Kristóf gyűjteménykezelő elmondta, hogy Alföldi András volt az első kutató, aki különválasztotta a régészeti anyagokat, és bebizonyította, hogy ezek késő avar temetkezésekből származó régészeti leletek. A bemutatott tárgyakat, egy az V-VI. században eltemetett gepida asszony sírjában találták, amelyek a Móra Ferenc Múzeumból tartós kölcsönzéssel tudják az állandó helytörténeti kiállítás anyagát gazdagítani a Koszta József Múzeumban.
A gepida korban a nőket gyakran fésűvel temették el, aranyozott, ezüstből készült hajtűje igen különleges, ami a világháború során elveszett – vázolta a gyűjteménykezelő szakember. A hölgy nyakában különféle üvegből és arany lemezekből készült gyöngynyaklánc volt. Övcsüngős viselete ugyancsak különleges, amelyből legalább hármat viselt. Erről származik a most a szentesi múzeumba került ereklyetartó, orsógomb és kés. A medencecsont környékén a felsőruházatát záró figura szintén különlegesség. Hergott Kristóf átadta a polgármesternek az említett ereklyetartót, az annak felfüggesztésére szolgáló apró ezüstlapocskát. Az ereklyetartót egy egyenlőszárú bizánci kereszt díszíti. Benne szentnek vélt tárgy foglalt helyet, melynek óvó, védő szerepet tulajdonítottak. Átadott továbbá egy sérült ruhakapcsolót, egy ráhajló peckű csatot, aranyozott ezüst szíjvégeket, melyek egészen kopottak, de így is látható rajtuk az un. beponcolt díszítés. Majd az övcsüngő egyes veretei következtek, tükrözve a korszak díszítőművészetét. Az aranyozott-ezüst vereteken jól megfigyelhetőek a stilizált állatfej díszítések.
A hallottakhoz Irsai Farkas László igazgató hozzátette, a leletek az 1950-es években Csallány Dezső, Csallány Gábor fia által kerültek át Szegedre a múzeumba.
-Csodák márpedig vannak – mondta Szabó Zoltán Ferenc polgármester. A szőlőművelés közel 2 méter mély földforgatással járó korabeli szokása csodákat hozott a felszínre. A mai nap azért is csodálatos, mert a világ összes ilyen intézménye szeretne minél gyönyörűbb időszaki tárlatokkal rendelkezni, ám, hogy a Móra Ferenc Múzeumtól több mint hét évtized elteltével ezeket a tárgyakat visszakaphattuk, az maga a csoda. Ezek a leletek bizonyítják, hogy sok-sok évszázaddal ezelőtt éltek a Nagyhegyen olyan emberek, akik Skandináviától Bizáncig komoly, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezhettek.
Móricz Zsigmond korabeli látogatásának, Csallány Gáborral való kapcsolatának részleteire emlékezett Móra József önkormányzati képviselő. Felidézte azt is, hogy Csallány Dezső a második világháború idején lett a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Az általa Nyugat-Európán át utaztatott leletek hiánytalanul megmaradtak, ám a Szentesről Szekszárdra került értékes lelet együttest tartalmazó ládákat igencsak megtizedelték. Ezért is kell örülni a most átvett értékes leleteknek – említette és megjegyezte, nem csak a Móra Ferenc Múzeumban vannak szentesi leletek, hanem a Nemzeti Múzeumban is. Ha sikerülne elérni, hogy azok a leletek is visszakerüljenek Szentesre, az rendkívül nagy ünnep lenne, hiszen Szentes büszke lehet a múltjára.
Kép és szöveg: D.T.
