3 milliárdos beruházásban készült el az új logisztikai központ a DélKerTÉSZ-nél
Szentes, 2023. április 27. – Új logisztikai központtal erősítenek a szentesi zöldségtermelők: a DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnoka közel 3 milliárd forintból épült fel. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsulnak és hatékonyabbá válnak a logisztikai folyamatok, így nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok. A csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház van, a raktározást pedig a jövőben robotizáció is segíti. A nyugat-európai színvonalú üzemben könnyebben tudják kiszolgálni a megrendelőket, és jelentősen növelni lehet a napi csomagolt termékek arányát. 2029-ig pedig további 4-5 milliárd forintos fejlesztések várhatóak.
Egyre nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ legújabb beruházásának köszönhetően. Az április 27-én átadott, nyugat-európai színvonalnak is megfelelő új logisztikai központban a hűtés, a csomagolás és az áruszállítás automata rendszerei biztosítják, hogy a szövetkezet tagjai hosszú távon megőrizzék piaci versenyképességüket – hangzott el DÉlKerTÉSZ logisztikai központjának ünnepélyes megnyitóján Szentesen.
Még több magyar zöldség a polcokon
„A beruházásra azért volt szükség, mivel az áruk kezelése már megoldhatatlan volt a megszokott minőségben. Az új logisztikai csarnoképület közel 3 milliárd forintos beruházással jött létre, és biztosítja azt, hogy a vásárlókat még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni, ezzel pedig fokozza a termelőink versenyképességét. A logisztikai folyamatokat gyorsítva és modernizálva növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ami jelentős előrelépést jelent a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.
2022-ben 53,3 ezer tonna zöldséget értékesítettek a szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai, ez több mint 1500 tonnával, majdnem 3 százalékkal haladja meg a 2021-es mennyiséget.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Farkas Sándor, agrárminiszter-helyettes, országgyűlési képviselő is. „Számomra három okból is fontos ez a mai átadó. Szentesi emberként öröm látni a DélKerTÉSZ termékeit a boltok polcain, amelyek mára egyet jelentenek a kiváló minőségű, magyar zöldségekkel. Másrészt a DélKerTÉSZ indulásakor annak egyik tagjaként még nem tudtuk, hogy mi lesz ennek az összefogásnak az eredménye, de úgy gondolom, hogy mindannyian valami hasonlóra számítottunk, vagy legalábbis bíztunk benne. Mint miniszterhelyettes pedig azért különösen jó érzés itt állni, mert az agrárkormányzat nagyon sokat dolgozott azért, hogy ösztönözze a gazdálkodókat az összefogásra, támogassa a szerveződésüket, így, ha kormányzati szemüvegen keresztül nézem a Szövetkezet működését, akkor egy valódi sikertörténet szemtanúi lehetünk” – mondta Farkas Sándor.
Szűkössé vált a régi logisztikai háttér
A beruházás komoly szintlépést jelent. Eddig 2500 négyzetméternyi hűtőtérrel, egy háromrámpás komissiózó térrel, egy kétrámpás rakodótérrel, több mint 1800 négyzetméteres csomagolóüzemmel és egy tagi válogatótérrel rendelkezett a szövetkezet. Az új csarnok teljes alapterülete ezzel szemben több mint 10 ezer négyzetméter, és része hat – négy nagyobb és két kisebb – hűtőtároló, amelyek összes területe 5060 négyzetméter.
„A logisztikai folyamatokat jelentősen felgyorsítja, hogy az új 1700 négyzetméteres előkészítő csarnokban 16 rakodórámpa van. Így az árukat sokkal gyorsabban lehet majd lepakolni, a korábbi négyszeresére növekszik a rakodási kapacitás. A központ további eleme egy 1325 négyzetméteres csomagolócsarnok, két egyenként 408-417 négyzetméteres göngyölegtároló és egy 285 négyzetméteres csomagolóanyag-raktár. A több mint egy hektáros csarnoképület pedig korszerű, karbonsemleges, úgynevezett abszorpciós klíma- és hűtéstechnológiával rendelkezik” – tette hozzá Nagypéter Sándor.
Az új hűtőkapacitással akár 2760 tonna áru együttes tárolására van lehetőség, ha pedig további fejlesztésekkel az évtized végére üzembe áll az automata polcrendszeres rendszer, akkor egyszerre 700-800 tonna árut lehet majd tárolni. A nagyobb hűtőkapacitás lehetővé teszi további termények elhelyezését is, így többek között tervezik vörös- és lilahagyma értékesítését, de folyamatosan növekszik az új almaültetvények területe is.
Jönnek az önjáró targoncák és az automatizáció
A 2023–2029 közötti időszakban pedig a tervek szerint a két hűtőkamra polcrendszeres tárolástechnológiával lesz felszerelve, az árukat pedig digitálisan is nyomon lehet követni majd. Az állványrendszeres áruelhelyezésnek és a digitális készletkezelésnek köszönhetően önjáró targoncákkal is megoldható lesz az áruk ki- és bepakolása az előzetesen beprogramozott helyekre. Emellett telepítenek majd az áruszállítás felgyorsításához szükséges automata csomagoló- és szállítószalagokat. Ezek a fejlesztések további 4-5 milliárd forint kiadással járó beruházások lesznek.
Folyamatosak a fejlesztések
A fejlesztések pedig nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. Nagypéter Sándor szerint a klímaváltozásra így is fel kell készülni, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
A zárt térben való termelésnek abban is kiemelt szerepe van, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére. Azonban a hajtatott termelésnek komoly a tőkeigénye. A DélKerTÉSZ-nél a termelők számára számos fejlesztést támogató beruházás indítottak el 2023-ban is a TÉSZ-ek operatív programjából. A fejlesztésekhez szükséges állami finanszírozási hitel lehetőségek közül pedig a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos hitelkerettel idén indult el, a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramja kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt biztosít a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek. Viszont ezeknek a kereteit jobban meg kell emelni, hogy minden fejlesztési szándék időben és kedvezményes hitelkamatfeltétellel meg tudjon valósulni.
Nagyberuházásokra 2021-ben egyébként 370 millió forintot költött a DélKerTÉSZ, többek között létrejött két helyen egyenként 3500 négyzetméteres fóliablokk és egy válogatócsarnok is. 2022-ben több, mint 2 milliárd forint ment erre a célra, amelynek keretében a 2021. év végén megkezdett új komplex logisztikai csarnoképület beruházás második évi ütemének megvalósítási szakasza történt. 2023-ban pedig 1,9 milliárd forint értékben többek között több helyen napelemek kiépítése, automata csomagológépek, rakatbontó és szétszedő rendszer, művelőkocsik, targoncák, anyagmozgató gépek, paprika- és uborkaválogató gépek, lineár és mikró szórófejes öntözőrendszerek, szivattyúk szerepelnek a fejlesztési tervek között.
A DélKerTÉSZ egyébként 2022-ben a rekordszintű forgalmat ért el a megnövekedett energia- és inputanyagárak, az önköltségek drasztikus emelkedése ellenére. A szövetkezet zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétele megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedést jelent. A termelőknek pedig 4,4 milliárd forinttal többet tudtak fizetni mint 2021-ben. A bevétel növekedéséhez hozzájárult, hogy öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 10 milliárd forint értékben adott el zöldségeket a DélKerTÉSZ, ami több mint 2 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, mégpedig 34 százalékkal 3,1 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, szlovák, német, román, bolgár vevők biztosították a legnagyobb megrendeléseket.
Szöveg: PR head
Fotók: Dömsödi Teréz