Feltárják a hídfői csata helyszínét
A Koszta József Múzeum az 1944 évi hídfői csata helyszínén tartott sajtótájékoztatót március 21-én, melynek apropója, hogy a múzeum a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet kutatási programjában, együttműködve a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztályával, a MH Altiszti Akadémiával, a MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezreddel és Szentes Város Önkormányzatával, hadtörténeti régészeti módszerekkel végez kutatásokat a helyszínen.
A kutatás célja egy komplex levéltári, térképtári forrásokra támaszkodó hadtörténeti, régészeti módszerekkel folytatott, tudományos igényű kutatómunka, amely a még meglévő állás maradványok vizsgálatát, részleges feltárását, ill. adott hadtörténeti események helytörténeti és helyszíni beazonosítását, emlékeinek terepi kutatását tűzte ki. A program szerves része a szentesi hídfőben hipotetikusan fellelhető katona sírok, temetkezési helyek felkutatása, a Szentes környéki katonatemetők, hősi parcellák állapotának felmérése – ismertette a részleteket Irsai Farkas László múzeumigazgató, aki szólt arról, hogy ez a kutatás mind országosan, mind Szentes életében kiemelkedő, hiszen az 1944. évi magyarországi harcok során az alföldi páncélos csata része a hídfőért dúló súlyos csata is 1944 októberében. A tiszai átkelő kulcsszerepet játszott a Tiszán túlról visszavonuló magyar és német csapatok szempontjából. A település, ill. tiszai hídfő védelmére a város határától 1 km-re, valamint a Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd közvetlen térségében védelmi vonalat hoztak létre. A védelmet a tágabb hídfőben Tomka Emil őrnagy parancsnoksága alatt a 2/I. huszárosztály, a szűkebb hídfőt pedig Ibrányi Ferenc alezredes vezetésével a 2/II. huszárosztály védte. A harcvonal hossza 27 km volt, így a 2/I. huszárosztály a rendelkezésre álló erőkkel csupán a főbb utakat tudta zárolni. A várost október 8-án érték el a szovjet csapatok. A város utcáin is súlyos harcok zajlottak, a honvédeknek több szovjet páncélost sikerült közelharcban megsemmisíteni. Miután a szovjet 228. Lövész Hadosztály lövészei Csongrádtól néhány kilométerre átkeltek a Tiszán, a hídfőt fel kellett adni.
Kollár László főtörzszászlós, helytörténész az igazgató úr ismertetőjéhez hozzáfűzte, Szentes környékén kb. 40 km-es védelmi körzetben, kb. 27 km-es terepszakaszon megerősített műszaki támrendszerek létesültek, amelyeket felfegyverzett katonák védtek, beleértve a vasúti átjárót is. A körzetben volt az akkori katonai repülőtér, ahol hat német gigant repülőgép állomásozott egy időben. Szentes környékén több ilyen pont van még, amelyek a projektben később feltárásra várnak.
Mindketten figyelmeztettek, hogy a területre egyénileg senki se menjen, hiszen 80 éves robbanószerkezetek lehetnek a föld alatt, ezért veszélyes! Amennyiben tudomásuk van olyan adatokról, tényekről, amelyek a kutatást segíthetik, a Koszta József Múzeum munkatársaival osszák meg azokat!
A kutatást üdvözölte, és támogatásáról biztosította Szabó Zoltán Ferenc polgármester és Seres József alezredes, a MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred ezredparancsnok-helyettese.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz