Lantos Imre a Koszta József Múzeum munkatársa, fotós, arra a feladatra vállalkozott, hogy megörökíti, s ezzel dokumentálja a környező településeken fellelhető, Petőfi Sándort ábrázoló szobrokat. A költő születésének 200. évfordulójára emlékezve tartotta meg előadását a múzeumban „A néppel tűzön-vízen át!” címmel február 22-én.
A gyűjtemény elsődlegesen Csongrád-Csanád vármegye településeiről adott értékes és tanulságos látnivalót az érdeklődők számára. A vetítettképes utazás közben felcsendült a költő egy-egy verse, megzenésített modern formában is. Megismerhettük a költő családfáját, életének jelentős állomásaira is elkalauzolt az előadó. Az első Petőfi Sándor néven megjelent verstől az 1847-es házasságkötéséig Szendrey Júliával, igen gazdag, drámai feszültségekkel terhelt életúton haladt, ám kiemelkedő találkozása a szentesi születésű Tóth József jellemszínésszel, aki nem csak a színészkedésre inspirálta, barátság alakult ki közöttük.

Hallhattunk arról, hogy az első megemlékezések a költőről 1860 után történtek. Az első szobor szülővárosában, Kiskőrösön kapott helyet. Szentesre 1872-ben került Izsó Miklós alkotásának egy másolata, amely a Városházán látható ma is. A szálloda 1898-ban vette fel a Petőfi nevet, míg az általános iskola 1948-tól viseli a nevét. Térségünkben termelőszövetkezet alakult 1966-ban a költő nevével, emlékére.
Megismerhettük Hegedűs László festőművész rajzát, amelyen Petőfi Sándor, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc jeles alakja szerepel. A szentesi szobrász, Koncz Antal 1920 táján készített róla szobrot. Majd Szegedtől Kiszomboron, Kübekházán át egészen Kiskundorozsmáig, közel 20 település Petőfit ábrázoló köztéri, valamint közintézményekben található mell-, vagy egészalakos szobrait tekinthettük meg a virtuális kiállítás keretében. Az előadóval együtt megállapíthattuk, hogy ahány alkotó, annyi féleképpen láttatták a költőt.

A látottakhoz Móra József önkormányzati képviselő hozzátette, hogy a képviselő testület a közeljövőben elkészítteti Tóth József és Petőfi Sándor szobrát, amely a színház épület belső terében kap majd helyet. S mivel Bem József serege 1849-ben Vadászerdő közelében pihent meg, az ottani – ma – Újszentesen 1945-ben emeltek a költő tiszteletére emlékművet.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
(Petőfi Zoltánka bölcsője Nagymágocsról.)

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42211 online lapszámunk 2. oldalán.

Ez a bejegyzés 2023 03 07 11:19-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Szabadidö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.