Gömöri Csaba: Kedveseim
Nap volt az én kedvesem
Felmelegíti lelkem
Míg testem hideg csontváz
Madarak étkévé vált.
Szél volt az én kedvesem
Lehûti nagy szerelmem
Elfújja szívem tüzét
Számban érzem az ízét.
Víz volt az én kedvesem
Könnyeim hulltak sorban
S nem látták, hogy könnyezem.
Sötétben, holdsugárban
Kóbor lelkem megleltem
A tükrözõdõ tóban.