Új színpadi művel jelentkezett a SzeVASZ, amelyet a Dózsa-ház padlásszínházában láthat a közönség az év végéig még két alkalommal. A bemutatókra már minden jegy elkelt. A Szentes Városi Amatőr Színkör életében ez a negyedik színdarab, s egyben a legkülönlegesebb. Nem csak azért, mert a szerzőként megjelölt Várhegyi Berta azonos a főhőst, Lilit alakító Dunai-Imre Tündével, hanem a darab mondanivalója és a hiteles korábrázolás miatt is.

A padlásszínház 2016-tól vált a színkör második otthonává, amikor az átalakítások, sok-sok támogatónak köszönhetően, a színkör tagjainak, családtagoknak a bevonásával, elkezdődtek. 2016. augusztus 19-én volt az első bemutató, s azóta a komoly és alapos gyűjtőmunkának köszönhetően, jelmezek, kellékek és díszletek gazdagsága költözött a 77 négyzetméterre, bámulatos rendben. A technika és látvány felelőse a csapatban Dunai József, a felesége, Tünde, pedig a szerkesztésben, rendezésben alapos. A darab szövegkönyvét persze a szereplők együtt formálják. A Liliben is „benne van” mind a hetük élettapasztalata, bölcsessége, lényeglátása. Ettől olyan egyedi és hiteles, amit csinálnak.

–Lili, a kedves, művelt és bájos árva lány története az 1911-12-es évben játszódik. Honnan a történet, és miért éppen ez a kor adta a bemutató alapját? – faggattam a szerzőt.

-2020-ban a Covid idején nem tudtunk találkozni, próbálni, ráadásul beteg is lettem. A kórházban töltött idő alatt határoztam el, hogy amint lehet, előveszem egy korábbi regényvázlatomat. Miközben átgondoltam az eddigi írásaim témáit, a novelláskötetem születésére visszaemlékeztem, egyre jobban elmélyedtem Lili személyiségében. Számos író munkája, pl. Fábián Janka, Budai Lotti, Császtvay Tünde és mások könyvei hiteles történeti adalékokat adtak a korról, amely a felszínen szépnek néz ki, azonban a mélyben iszonyú tragédiák húzódnak meg, hiszen a nő tisztelete mellett az alávetettsége a férfi akaratnak, meghatározó. A szülők a vagyon alapján adják férjhez a lányukat. Ám a fiatal nő már önállósulna, igaz szerelemre vágyik. A darab helyszínén, Budapesten egész „iparág” létesült arra, hogy a vidékről vonattal érkező lányok „segítségére” legyen. A darabban szereplő szolgálólány is így kerül fel a nagyvárosba. Lilit pedig a sors vezeti a polgári család szalonjába társalkodónőnek. Története azonban nagyon szerencsésen alakul.

A fényképtartótól a faliképekig minden a kort idézi. A darabban használt hivatalos iratokat a Dunai házaspár az eredetiek mintájára készítette el. Ilyenek pl. az örömlányok szemlelapjai, vagy a cselédkönyv. Tünde tankönyvből tanult meg régi módon írni, beleértve a korabeli tintahasználatot is. S még az akkor használt bankjegyekből is készítettek pár marékra valót.

–Jól gondolom, hogy tovább tartott felkészülni a bemutatóra, mint a darabot befejezni?

– Lili szövegkönyve 2020-ban 3 hét alatt elkészült. A kosztümök, a korabeli használati tárgyak beszerzése valóban hosszadalmasra sikerült. Bolhapiacokon, aukciós oldalakon szedegettük össze a bemutató hiteles kellékeit. Ám szerencsére a szereplők családi hagyatékaiból is értékes darabok kerültek elő. Így úsztuk meg ép ésszel a Covidot! – mondták mosolyogva.

-Kellemes helyzet- és jellemkomikumokkal dobja fel a darabot a Borcsik Ilona szobalányt alakító Vanó Éva. Nagyon gratulálok az alakításához.
-A palóc tájszólást Évi családi örökségként hozta a darabba. A szöveget én írtam a tájszótárból és Évi a saját nagyanyai tapasztalataiból tökéletesítette.

–A darab vége nyitott. Miért?
-Arra gondoltam, a néző magában fogalmazza meg a saját befejezését. Lehet a történetről beszélgetni, azt tovább szőni.  Persze nekem is megvan a magam befejezése… – tette hozzá a szerző, Dunai-Imre Tünde. Nekem elárulta. Szinte egyformán látjuk a történet igazi üzenetét.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2022 11 12 18:58-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Sztori, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.