Civilek a megyéből, összefogásról, jövőről Szentesen
A szentesi Civil Pontot fenntartó Szivárvány Mûvészeti Alapítvány a Városi Civil Tanáccsal és több civil szervezettel karöltve április 24-26. között rendezte meg a “Civil Összefogás Csongrád Megyében 2009.” címû programsorozatot, amely a városi civil napok sorában a negyedik alkalom volt. A minden eddiginél nagyobb szabású rendezvény olyan fontos kérdésekre kereste a választ, mint a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) mûködésének feltételei, ennek érdekében milyen lehetõségeket rejt maga az NCA (Nemzeti Civil Alapprogram) törvény, valamint a Dél-alföldi Regionális Kollégium. Ráirányult a figyelem azon pályázatok körére is, amelyek ösztönzik a civil, az önkormányzati és a gazdasági szféra együttmûködését. Sok értékes, hasznos információ cserélt gazdát, sõt névjegykártyák is, ami a jövõbeni együttmûködések alapja lehet.
Beszédes paravánok
A városi civil napokon már hagyomány, hogy a szervezetek paravánokon mutatkozhatnak be. Képekkel, plakátokkal, egyéb fontos dokumentumokkal szemléltethetik tevékenységüket. Idén a megye több pontjáról érkeztek ilyen paravánok. Mindszentrõl pl. Lupityka Gá-borné Pelyva Sára és Sa-muné Ács Szilvia települési tablót készített, amelyen minden helyi civil szervezet szerepelt legalább egy fotó erejéig. Sára a civil tanács elnökeként elmondta, hogy harmincöt civil szervezet dolgozik a településen, rendkívül jó náluk az összefogás. Együtt mintegy negyven önerõs rendezvényt szerveznek é-vente, amelyek sikeresek. Szívesen és eredményesen pályáznak, így 2007. óta minden õsszel expóval egybekötött Civil napot is tartanak.
Egy csapat
A rendezvény elsõ napján nem csak a paravánok készültek el, Virág Olga, a szentesi polgármesteri hivatal civil referense közös játékra, csapatépítõ tréningre hívta a szervezetek képviselõit. Pillanatok alatt jó hangulatú társaságok szervezõdtek, akik azt a feladatot kapták, hogy régi újságokból egy külön tablót szerkesszenek, bemutatva, milyennek képzelik el szervezetük jövõjét.
A közös szabdalás és ragasztás eredményeként mindszentiek, szentesiek, kistelekiek, szegváriak… nem csak véleményt, címeket is cseréltek. A kerek-asztal beszélgetés során pedig elmondták, hogy civilbarát kormányt épp úgy szeretnének, mint ahogy cserébe elkötelezettséget, bölcsességet, a hagyományok tiszteletét ajánlják a hazának. Elítélnek minden fajta kirekesztést, ellenben hívei a nyitottságnak. Olyan körforgást képzelnének el, amelyben az egészséges családkép a példamutatással, feladatvállalással, felelõsséggel ér körbe generációról generációra. Fontosak az álmok, de az álmodozó alkotó ember nem veszítheti el gyökereit, a meghatározó értékeket, mint a Föld, a barátságok és a mindent összekötõ tudás.
Mi fán terem?
2003. július 23-án két ellenszavazattal alkotta meg a Magyar Parlament a Nemzeti Civil Alapprogramot, mint törvényt, és 2004. májusában megjelentek az elsõ, a törvénynek megfelelõ szervezetek által benyújtható pályázatok. Ez azért történhetett, mert közben az ország hét régiójában, és a fõvárosban lezajlottak az elektori választások, és létrejöttek a regionális, valamint az országos és a három szakmai kollégium, amelyeknek a pályázatok kiírása, elbírálása a feladata, – hallhattuk másnap délelõtt a plenáris ülésen Szakál Tibor DA-RIT elnöktõl, aki az elmúlt években az NCA Önszervezõdés, Szakmai és Területi Együttmûködés Kollégiumának tagja volt, tíz éve dolgozik civil ifjúsági területen.
Szakál Tibor arról is szólt, hogy az NCA valójában sikertörténet, hiszen az idén is mintegy 7 milliárd forint elosztásáról dönthetnek a kollégiumok, és az elmúlt évek alatt is a mintegy hatvanezer magyarországi bejegyzett civil szervezet többségét juttatta jelentõs forrásokhoz, azok fennmaradásához sávosan ugyan, de minimum 100 ezer és max. 7 millió forint közötti összegekkel járult hozzá. A szervezetek többsége megerõsödött és folyamatosan fejlõdik.
A törvénnyel kapcsolatban talán az egyedüli kifogás az volt, hogy megvásárolja a kormány a támogatásokkal a civilek szavazatait, így a törvény a kormánypropaganda részévé válhat. Az élet azonban gyorsan bizonyította, ez nincs így. Bár kétségtelen, hogy a rendszer fenntartása költséges, mûködése pedig idõnként rendkívül lassú, – ezt tapasztalják a rendszeresen pályázók amellett, hogy pályázatot írni, és nyertes pályázatot elszámolni sem egyszerû feladat.
Élni, vagy/és alkotni?
A civilek vezetõ testületeit rend szerint két kérdés foglalkoztatja: mibõl fedezzék a napi kiadásaikat, azaz hogyan mûködjenek, másrészt a vállalásaikra épülõ programjaikat miként valósíthatnák meg a legkisebb költségbõl a leghatékonyabban. A résztvevõk szerencsés helyzetben voltak, mert eljött az NCA Dél-alföldi Regionális Kollégiuma volt és jelenlegi alelnöke is. Mák Kornél, a mostani alelnök elmondta, hogy az idén 586 millió forint szolgálja a régió három megyéjében tevékenykedõ civilek zavartalanabb mûködését. Elismerte, hogy hosszadalmas a pályázati kiírások megjelenésétõl a kézhez kapott forrásokig eljutni, de ebben az évben dinamikusabb ügyintézést ígért, és két könnyítésrõl is beszámolt. Életbe lét a kollégiumi bírálattal szembeni jogorvoslat lehetõsége, a döntésekkel, beszámolókkal vagy a hiánypótlással kapcsolatos észrevételek, kifogások az NCA Országos Tanácsához intézhetõk közvetlenül. Tavaly, amikor még nem élt a kifogás intézménye, mintegy hétszáz panaszt nyújtottak be a szervezetek a tanácshoz.
Arról is beszélt, hogy idén a mûködési pályázatokat várhatóan június 26-áig bírálják el, és az is újdonság,
hogy a bírálat eredményét azonnal megjelentetik az NCA honlapján (www.nca.hu). Eddig ugyanis csak a minisztérium jóváhagyása után lehetett a pályázati döntéseket nyilvánosságra hozni. Persze ez továbbra is azt jelenti, hogy a kollégiumi döntés csak a minisztériumi jóváhagyást követõen válik véglegessé.
Mák Kornél mértékletességre és nagyobb körültekintésre is ösztönzi az érintetteket. A pályázati adatlapok szöveges részeit elegendõ 15-20 sorban kifejteni, a költségvetést viszont alaposabban ki kell dolgozni. Az elmúlt években sok szervezet számára jelentett megoldhatatlan feladatot a pontos pályázati elszámolás, így mintegy 13 millió forint támogatást kellett a pályázóknak visszafizetniük.
Farkas Gábor, a kecskeméti székhelyû Európa Jövõje Egyesület alapító elnöke, az
NCA Dél-alföldi Kollégiumának volt alelnöke az elõzõ évek tapasztalatait vázolta. A kollégium nem minden esetben képes igazságos döntést hozni, – mondta, – pedig arra törekszik, – tette hozzá.
Az NCA kollégiumok – úttörõ módon – régiós választott testületek, a régiós tudat azonban ma még nem elterjedt. A civileknek kiharcolni az eszközeiket, tevékenységüket tudatosítani, népszerûsíteni, regionálisan ismertté tenni egyedülállóan nehéz feladat, amelyben nélkülözhetetlen a médiák szerepe, – mondotta.
Végezetül, bemutatva saját tevékenységüket, az Európa díjas egyesület minden évben mintegy kétezer gyermek és fiatal részvételével rendezi meg a “Csiperó” által szimbolizált nemzetközi gyermek és ifjúsági fesztivált Kecskeméten. A kultúrák cseréje keretében Európa számos országából érkeznek a résztvevõk, és a kecskemétiek viszonozzák a látogatásokat. Az idei, júliusi programsorozat a tizenegyedik lesz, amelynek sikeréért – a hagyományokhoz híven – több száz önkéntes szorgoskodik.
Hasznos ötletek
Délután a résztvevõk szekciókban folytatták a napi munkát. Mák Kornél a pályázók egyéni kérdéseire válaszolt, amelyek elsõsorban a közhasznúsági beszámolók, mérlegek formai követelményeire vonatkoztak. A legtöbb hiánypótlás ugyanis emiatt sújtja a civileket.
A másik szekciót Mat-kócsik Pál, az ÚMFT kistérségi koordinátora vezette. Témája: a civil szervezetek, önkormányzatok és a gazdasági szféra együttmûködési lehetõségei, gyakorlati példák alapján. Ide vonatkozó pályázatokról is hallhattunk.
A megjelentek felvetették továbbá, hogyan lehet motiválni a kistelepülések ifjúságát a közös cselekvésre. Mi a szülõ felelõssége abban, ha a gyermek érdektelenné, az építõ jellegû elfoglaltságok iránt kevésbé fogékonnyá válik.
Papdi Istvánné Mórahalomról arról számolt be, milyen gyakorlatot követ az önkormányzat a civil szervezetekkel folytatott együttmûködésekor.
Szakál Tibor a civil menedzsment hiányára figyelmeztetett. Az alkotói tevékenység gátja térségünkben is, hogy a könyvelési és egyéb adminisztrációs feladatokkal egyedül próbálnak megbirkózni a szervezetek, pedig többen, együttesen “el tudnának tartani” egy e területbõl felkészült szakembert.
Lelkes profi?
A harmadik napon, míg a gyerekek és fiatalok az udvari játékokkal, kézmûves tárgyakkal voltak elfoglalva, vezetõik Vajda Árpáddal, a Mobilitás és az NCA dél-alföldi képviselõjével beszélgettek többek között arról, hogy a szervezeti munkában a lelkes amatõrök lelketlen profikká válhatnak, mire minden szakmai kritériumnak megfelelnek, vagy arról, hogyan mûködnek jól a fiatalok kortárs csoportjai. A számos helyi aktualitás között szóba került a közösségi terek és az önkéntesség szerepe. Fiatalok mondták el a véleményüket az ifjúsági pályázatokról és az NCA-ról, amely a jövõben fogékonyabb kíván lenni e korosztály igényei és önszervezõdései iránt.
Az oldalt összeállította, fotók: Dömsödi Teréz
A rendezvényt az NCA Önszervezõdés Szakmai és Területi Együttmûködés Kollégiuma és Szentes Város Önkormányzata támogatta: