Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszer Szentesen – Erősebb, ütőképesebb honvédség születik
Február 25-én a MH. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred hazánk észak-keleti országrészébe, Hajdúhadház térségébe induló katonáit és technikai eszközeiket dr. Benkő Tibor vezérezredes, honvédelmi miniszter bocsátotta útnak, aki azt mondta, küldetésük kettős. A NATO szövetségen belül egyrészt segítik a rendészeti szervek munkáját, a menekültek fogadását, elhelyezését, másrészt megakadályozzák, hogy fegyveres átsodródás történjen hazánk területére az ukrán-orosz háborús konfliktus miatt.
A miniszter úr figyelemre, óvatosságra, körültekintő magatartásra intette a katonákat. A lakossághoz szólva pedig kérte, hogy ne ijedjen meg senki, nem kell pánikolni az ország keleti felében élőknek sem, hiszen katonáink szavatolják a biztonságukat. Amennyiben a háborús cselekmények a határ közelébe érnének, a Magyar Honvédségnek erre az eshetőségre is meg van a NATO-val egyeztetett elképzelése – hallottuk. A technikai feltételek szükség szerinti további erősítése nemzeti vagy nemzetközi forrásokból lehetséges. Elmondta továbbá újságírói kérdésre, hogy az észak-keleti határ közelében mintegy 1000 katona teljesít szolgálatot a szárazföldi és légvédelmi felderítési feladatokban, azaz minden egyes képesség jelen van a határnál.
Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a laktanya látogatás után koszorút helyezett el az I és II világháborús emlékműnél, majd a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központban tartott lakossági fórumon beszélt arról, hogy ma a kormányzat célja a Magyar Honvédség építése, fejlesztése, hiszen szembe kell tudni nézni a folyamatosan megjelenő kihívásokkal, biztonsági kockázatokkal. Szólt arról, hogy a Magyar Honvédség elmúlt évtizedeit a leépítés jellemezte. Azt mondta, az elmúlt 47 év alatt, amit a honvédség kötelékében tölt, ilyen arányú fejlesztést még nem tapasztalt, mint ami most zajlik. Miért is van erre szükség? 1989-ben a Magyar Néphadsereg a sorkatonákkal együtt mintegy 155 ezer főt számlált. 2007-ben mindebből a létszámból maradt 23 ezer fős honvédség, pedig a hidegháborús időszak továbbra sem szűnt meg. 1999-ben a NATO csatlakozással elfogadtuk azt, hogy majd a NATO megvéd minket. Elfelejtjük azonban, hogy a Washingtoni szerződésnek van egy harmadik cikkelye, ami azt mondja, hogy minden nemzet köteles olyan katonai képességet építeni és fenntartani, amellyel szavatolni tudja országa, nemzete békéjét, biztonságát. Ezt elfelejtettük – figyelmeztetett.
A 2003-as NATO üzenet számunkra az volt, hogy nem kell nehézképesség hazánknak. Mit tettünk: túladtunk mindenen, és nem lett helyette semmi. Elherdáltunk korszerű eszközöket, laktanyákat zártunk be. Politikai felelőtlenség volt – mondta. 1 év múlva a sorkatonai szolgálatot, de még a hadkötelezettséget is megszűntettük. Az európai normák ugyanis nem engedik meg, hogy tudjuk a férfiakról, hogy egészségesek, van családjuk, mi a végzettségük, képzettségük. A hadkötelezettség elvesztésével jutottunk el a 23 ezer fős honvédségig, és lettek önkéntes tartalékos katonák. Ez a leépítési folyamat nem csak hazánkban történt, hanem más tagállamokban is. Elhittük azt, hogy a NATO-nak van önálló hadereje, pedig a NATO haderejét a szövetséges államok hadereje adja. Ha senki sem fejleszt, a NATO-nak nincs megfelelő hadereje – tette hozzá.
-Ezután következett az, hogy építsünk okos védelmi rendszert, vagyis az egyes hadászati technológiákkal, eszközökkel egy-egy ország rendelkezzen, és szükség szerint kölcsön adják egymásnak. Mindezek után döntött úgy a Kormány, hogy fejleszti a honvédséget, mert azt szeretné, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó ereje lehessen. A fejlesztés egyik oldala maga a katona, és az őt körülvevő katonai környezet, ami magában foglalja a hazafias önvédelmi nevelést többek között. Középpontba kerül tehát az ember. A másik ága a hadiipar, a haderő-fejlesztés, nagy hangsúlyt helyezve a kutatás-fejlesztésre, innovációra, majd mindezekről részletesebben is beszélt hallgatóságának a honvédelmi miniszter Szentesen.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
