Koszta Józsefre emlékeztünk – A nagyság árnyoldala
Január 22-én a Magyar Kultúra Napján a Koszta József Múzeumban a névadó festőről emlékeztek meg. Ez alkalommal az 1940-ben készült Önarckép restaurálásába is betekinthettünk, azonban megelőzően Irsai Farkas László igazgató és a rendezvény szervezésében közreműködő Szentesi Vendégszeretet Egyesület elnöke, Matkócsik Pál köszöntötte a megjelenteket.
Szabó Zoltán Ferenc polgármester ismertette röviden a december 28-án leégett Dr. Papp László Városi Sportcsarnok újjáépítéséhez folyamatban lévő gyűjtés körülményeit, jelenlegi állását, és megköszönte a múzeum munkatársainak is a január 28-án nyíló jótékony célú kiállítás szervezését. Majd azt mondta: büszkék vagyunk a magyar kultúrára, mindazokra az értékekre, amelyek szebbé, jobbá teszik a mindennapjainkat. Alkotóink egyediségére, példaértékű munkásságukra.
Lantos Imre, a múzeum munkatársa Koszta József életútját ismertette, de ez alkalommal Koszta alkotói munkásságáról ritkaságnak számító részleteket tudhattunk Szabó Antal művészettörténész, műgyűjtőtől. A Koszta-festmények szakértője arról is beszélt, hogy a különösen értékes, egyedi festők alkotásait, bizony szívesen másolják, hamisítják. Koszta József alkotói éveiben már tapasztalható volt ez a jelenség, s bizony nem ritka, hogy aukciókon, komoly összegekért cserélnek gazdát hamisítványok. Megmutatta Koszta-festményekről készült felvételeken, a szakértők hogyan tudják megkülönböztetni az eredetit a hamisítványtól. Koszta József festészetében melyek azok a sajátosságok, ecsetkezelési technikák, amelyeket egyetlen hamisító sem tud utánozni. Másolni szabad – mondta, de a másolat attól lesz hamisítvány, amikor arra az eredeti festő, jelen esetben Koszta szignóját is ráhamisítják.
Kép és szöveg: dt.
Kapcsolódó cikkünk a http://www.varosivisszhang.hu/?p=42633 linken olvasható.