December 17-én a Tóth József Színház és Vigadó szalonjában Sipos Anna (képen jobbra) művészettörténész mutatta be a szentesi építész, Dobovszky József életútjáról, munkásságáról folytatott kutatásai alapján megjelent kötetét. A szerzővel Torday Henrietta beszélgetett. A könyv a Kunszentmártoni Zsinagóga történetén keresztül tér ki azokra az épületekre, amelyek Dobovszky munkásságának állomásai és építészeti jegyeiket tekintve a szecesszió, Komor Marcell munkásságának hatásai lelhetőek fel rajtuk.

Sipos Anna azért választotta a tehetséges építész életútjának kutatását, mert a Dobovszky életmű eddig nem volt átfogóan feldolgozva. Ily módon a könyv az alkotói életút, azaz az 1882 és 1930 közötti építészeti terveket, kivitelezéseket tekinti át.

Dobovszky József kőműves család első szülött fia, 13-an voltak testvérek. Szentesen a mai Tóth József utca 2. számú épületben kezdte a család az életét. A gyermekek közül – 1 kivételével – mindegyik megérte a felnőtt kort, ami szinte csodának számított akkoriban – hallhattuk a könyv szerzőjétől.

Dobovszky a Petőfi Szálló építkezésén gyakornokként vett részt, mivel édesapja cége volt az egyik jelentős kivitelező. Innen indult a kötődése a szecessziós stílushoz.

Az általa tervezett épületek közül néhány: pl. az Ókécskei Református Templom. Ezen a településen évekig élt. A templomot 1902-ben adták át. A botrányba fulladt szentesi városháza tervpályázatán indult 1907-ben, ám mivel az elvárásoknak nem felelt meg a pályázata, ezért kizárták. Ő tervezte a túrkevei Polgári Leány- és Fiú Iskolát, amelyet nem rég nagyon szépen felújítottak. Nevéhez fűződik továbbá a Ráckevei Református Templom, a szentesi Magyar Királyi Járásbíróság és Fogház szecessziós díszítményekkel ellátott terve, ahol a növényi díszítmények fény-árnyék játékot képviseltek. Igényes felújítása dicséretre érdemes. Szentesen említhetjük még a Szent Erzsébet Katolikus Iskola vagy a Felsőpárti Református Templom lelkészi épületét 1912-ből, de élete legtermékenyebb időszakából számos épületet emelhetnénk még ki, szerte az országban.

A háború után azonban az életében, elsősorban családi okok miatt, jelentős törés következett be. Cseuz Béla építész mellett kezdett irodai munkát végezni, azonban ezt a munkát is oly módon látta el, hogy halála után pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Szellemi munkáját őrzi Kristó Nagy István háza az Iskola utcában 1924-ből, vagy az Izraelita temető cinterme 1928-29-ből, valamint a Sáfrán Mihály utca 28-29. alatti ingatlan megtervezése. Utolsó munkája a Horthy-ház és Levente Otthon, vázlatterv formájában 1930-ból, ma Dózsa-ház. Az építkezést Antal Géza Endre építész vette át, aki a harmincas évek második felére fejezte be a munkálatokat. Az eredeti tervekhez képest modernizált és leegyszerűsített kivitelezés történt.

S végül a könyv központi épületéről, a Kunszentmártoni Zsinagógáról néhány szóban: Ez az épület a legegyedibb alkotása a maga 9 osztatával, középen a tóraolvasóval. Komor és Jakab zsinagóga elemeit használta a tervezés során. Ma egyik helyisége koncertterem, míg egy másikban kiállításokat rendeznek.

Kép és szöveg: -dite-   

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42173 online lapszámunk 4. oldalán.          

                   

Ez a bejegyzés 2022 01 03 22:39-kor készült és a következő kategóriákban található: Idöcserepek, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.