Hungarikum a Szentesi Paprika
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél december 8-án reggel örömteli bejelentés hangzott el, miszerint a Szentesi Paprika Hungarikum lett. Nagypéter Sándor elnök bejelentette, hogy a Hungarikum Bizottság december 7-én hozta meg erre vonatkozó pozitív döntését.
Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, aki részt vett a bizottság ülésén, a bejelentést a következőképpen kommentálta: idézett a Hungarikumokra vonatkozó törvényből ”…a Magyar Nemzeti Értékek, köztük a Hungarikumok megőrzendők és egyedülálló értékek. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell.” Ezek az értékek lehetnek ember alkotta és a természet alkotta értékek. Hazai és külföldi bemutatásuk, a nemzeti arculat erősítése kiemelkedő jelentőségű. Szólt az értéktárak felmenő rendszeréről, azaz helyi, települési, megyei, szakmai értéktárakról beszélünk. A legmagasabb szint azonban a Hungarikum, amely egy gyűjtőfogalom, egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan kiemelésre méltó értékeket jelöl, amely a magyarság jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítményét fejezi ki.
Hangsúlyozta, hogy a helyi paprika termesztés az 1800-as évek végén a bolgárkertészettel indult, majd a helyi paprikatermesztést a Szakszövetkezet égisze alatt, Szabó László vezetésével fejlesztették tovább. A Szentesi Árpád szövetkezésével megvalósultak azok a technológiai fejlesztések, amelyek a termálkút-fúrásokkal, üvegházépítésekkel a térség meghatározó gazdasági erejévé tették az ágazatot. Kiemelte, hogy ez az elismerés Szentes város számára óriási jelentőséggel bír az identitástudat szempontjából. Szólt arról is, hogy szorgalmazza a bulgáriai és megyei települések testvérvárosi együttműködését.
Nagypéter Sándor a DélKerTÉSZ elnöke azt mondta, hogy a hagyomány és innováció a legfontosabb háttere a mostani elismerésnek. Hungarikum lett a tölteni való fehér paprika, a hegyes csípős paprika, a kápia paprika és a paradicsom alakú paprika is. Az elmúlt mintegy 150 év alatt a környezettudatosság, a modern fejlődés technológiái mellett a hagyomány tovább élt, amiért tisztelet az elődöknek, elismerés a jelenlévőknek és mindez útmutatás a jövő generációk felé. Büszkeség ez az elismerés, de nagy felelősség is – mondta – hiszen továbbra is megköveteli a magas minőséget, a szigorú élelmiszerbiztonságot, nyomonkövethetőséget. A fejlődés, amit a kis-, közepes és nagyobb termelők végeznek, a számokban is megmutatkozik, hiszen a szövetkezet megalakulásakor a paprikaértékesítés nem érte el a 6 ezer tonnát, mára ez a szám több mint 13 ezer tonna, ami közel 6,5 milliárd forint árbevételt jelent.
-Jelen vagyunk a hazai és külföldi áruházláncokban. Az a célunk, hogy a legtöbb külföldi áruházláncban ott legyünk. Jó irányba haladunk, hiszen tavalyhoz képest is megdupláztuk a külföldi értékesítésünket. A víziónk az, hogy a magyar paprika, de a paradicsom is Közép-kelet Európában és Németországban a legnagyobb elismertséggel bírjon- tette hozzá.
Az előkészítő folyamatban részt vett Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ ny. elnöke, aki emlékezett arra, hogy szakmai életútja eggyé vált az Árpád Agrár Zrt. legnagyobb fólia beruházásainak megvalósulásával.
-Ez a telep ma is Európa legnagyobb termálvízzel fűtött telepe. A hagyomány fontos eleme a fajtakísérletek figyelemmel követése, a technológiai fejlesztések elősegítése pedig a gazdasági eredményeket szolgálta. A TÉSZ-nél a 2000-es évek elején úgy döntöttünk, nem a szabadpiac felé mozdulunk el, hanem az áruházláncok, és az export piacok felé. Ebből következett az élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség követelményeinek való mind teljesebb megfelelés. 2011-ben döntöttünk úgy, hogy felgyorsítjuk a minősítési folyamatokat. A Hungarikum cím óriási kihívást fog jelenteni a következő időszakban, hiszen újabb innovációt kényszerít rá a termelőkre, de a TÉSZ-re is. Bízunk azonban a jobb piacok és értékesítés lehetőségeiben.
Az Árpád cégcsoport képviseletében Dr. Csikai Miklós elnök-vezérigazgató köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elismerő cím megszerzéséért dolgoztak. Kiemelte, hogy kertészként elsajátította mindazokat a munkafolyamatokat, amelyek a palántaneveléstől a terméshez vezetnek. Büszke rá, hogy ezt a „keservesen gyönyörű” szakmát művelhette 6 évtizeden át. Megemlékezett azokról a családokról, generációkról pl. Szegváron az Ivanovicsok, Conkov, Todorov családok, Szentesen a Szabó családok, Laci bácsi, Lajos bácsi és János bácsi családja, Dobos Ferenc, akik a bolgár hagyomány zászlóvivői voltak. A legnagyobb lendületet azonban a termálvíz adta a fejlődéshez. 1964-ben fúratta az első termál kutat az Árpád, azóta 27 termálkútra épül a rengeteg hajtató berendezés és sok száz család élt, él meg ebből a tevékenységből. Akik kitartottak a paprikatermesztés, mint szakma mellett, próbáltak mesterévé válni a szakmának, azok gyarapodni tudtak, de a szövetkezés, összefogás is így épült fel, ami 1957-ben Szakszövetkezetként működött, majd 1960. januárban Zöldségtermelő Szövetkezet lett a térségben. 1974-ben hoztuk létre a Korai Zöldségtermesztési Rendszert, ez volt az első olyan valós összefogása a szövetkezet tagjai mellett a városban, környékben élőknek, ami az utóbbi 20 esztendőben a mostani összefogás bázisa. Figyelmeztetett: nem könnyű év előtt áll az ágazat az energia árak növekedése miatt. A Szentesi Paprika igazi másságát azonban az a rengeteg természetes napfény adja, amely, mint termesztési adottság, máshol nem igen található meg – hívta fel rá a figyelmet a szakember.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz