Kezdetben a tájjellegű zöldségféléink számítottak Szentesikumnak, mint pl. a szentesi karalábé, vagy a szentesi fehér étkezési paprika. 2015-től azonban bekerült a Szentesi Értéktárba többek között a Petrák krónika, a Hősök Erdeje, vagy a Szentesi Olimpiai tölgy is. A „Kész Csodák” Néprajzi Gyűjteményt vagy a Szentesi Vasúttörténeti Emlékparkot rendszeresen látogatják a városba érkező turisták. Népzenei hagyományainkat őrzi az értéktárban Szenyéri Dániel és Zöldi Lászlóné tekerősök munkássága. Ám a Szentesi lecsó, valamint a Lecsófesztivál ugyancsak Szentesikum.
Ebben az évben további javaslatok alapján bővült a helyi értéktár a Délalföldi Postatörténeti Alapítvány által gondozott Szentesi Postatörténeti kiállítással, olvassuk a képviselő-testületi előterjesztésből.
A múltban főként a tanyasi emberek étele volt a búza csiramálé. Jelenleg Füsti- Molnár László és családja készíti városunkban a hagyományos, kemencében sült csiramálét. Mostantól ez a különleges finomság is a Szentesi Értéktár része. Tovább bővült a turista látványosságok köréből is az Értéktár, mégpedig a középkori Ecseri Templomrom (képen) felvételével, ami 80,19 négyzetméter belső területtel rendelkezett. Egyetlen tornya 1752-ben rogyott össze. A rom körül Csallány Gábor régész, múzeumigazgató ásatásokat végzett és hat Árpád-kori sírt tárt fel – olvassuk Móra József önkormányzati képviselő indítványából. A Szentesi Értéktárba került továbbá ebben az évben Mészáros Zoltán, a HUNOR COOP ZRt. vezérigazgatója javaslatára Koszta József festőművész, az alföldi és a szentesi táj festője művészeti hagyatéka is. (Fotó forrása: www.egykor.hu.)

Ez a bejegyzés 2021 06 12 14:59-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Rónahír / Soroló / Szentes hírei online, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.