85 éve, 1936. március 27-én született Szentesen Sinóros-Szabó György festő, grafikus. A képzőművészet mellett irodalmi tevékenységet is folytat. Elbeszélései, versei, műfordításai jelentek meg a különféle folyóiratokban. Saját második világháborús élményeit leíró regénye, sok szentesi vonatkozással Portrévázlatok címmel 2016-ban jelent meg a Szentes Városi Könyvtár kiadásában.
95 éve, 1926. március 27-én Móra Ferenc és Juhász Gyula előadói estet tartott Szentesen a Tóth József Színházban. Juhász Gyula ide utazása közben a vonaton írta meg Szentes táján című versét, amely először a Szentesi Hírlap március 31-i számában jelent meg. Juhász Gyula később Csallány Gábornak ajánlva A szentesi határban címet adta költeményének.
99 éve, 1922. március 27-én népes delegáció kíséretében Szentesre látogatott gróf Bethlen István miniszterelnök, aki a Kossuth téren rendezett népgyűlésen ismertette az Egységes Párt programját. (A miniszterelnök kíséretében voltak többek között: nagyatádi Szabó István pártelnök, Gömbös Gyula ügyvezető alelnök, Mayer János földművelésügyi miniszter, Simonyi Semadam Sándor, Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre és még sokan mások.)
102 éve, 1919. március 27-én a Csongrád megyei községek munkástanácsai értekezletet tartottak Szentesen. A tanácskozás a vármegye ügyeinek vezetésével Szentes város direktóriumát bízta meg, amely ettől kezdve a vármegyei direktórium feladatkörét is ellátta.
116 éve, 1905. március 27-én 64 éves korában elhunyt id. Bálint József (1831-1905) gazdálkodó, városi és megyei képviselő, a Függetlenségi és 48-as Párt régi harcosa.

160 éve, 1861. március 27-én született Brassóban Koszta József (1861-1949) festőművész, a Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882/83-ban a bécsi akadémia vendéghallgatója, majd 1885-88 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss János, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa. 1891-ben ösztöndíjjal a müncheni akadémiára került, hazatérése után Benczúr Mesteriskoláját látogatta. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével elnyerte a Műbarátok ösztöndíját, 1900-ban pedig a párizsi Salon Mention Honorable kitüntetését. Rövid ideig Nagybányán dolgozott, ahol Ferenczy Károly művészete hatott rá. 1906-ban elnyerte a Fraknói-díjat, amelyből két évet Rómában tölthetett. A Mezei munkások c. képére kapott Röck-díjból Párizsba, majd az Andrássy-díjból Belgiumba és Hollandiába látogatott. Külföldi útjai után – az 1910-es évek közepén – az Alföldön telepedett le: rövid ideig a Szolnoki Művésztelepen, majd Szentes határában lévő tanyáján dolgozott három évtizeden át. A tanyavilág festőjeként vonult be a művészettörténetbe. Első önálló kiállítását 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezte. Számos kitüntetés és díj birtokosa: 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1935-ben állami festészeti aranyérmet, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. 1949-től a helyi múzeum névadója. 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla Szentesen. Városi házát emléktábla jelöli (Zrínyi u. 2.), utcája elején domborműves emlékoszlop áll, Borsos Miklós alkotása (1969). Díszsírban nyugszik Szentesen, a Kálvária-temetőben.
A nap és a hónap más évfordulói Labádi Lajos (1953-2019) munkái nyomán:
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2021/calendar/evfordulonaptar-03.htm?fbclid=IwAR2OrgWtV9KMsd37-0rvE62WbsJN3L2nT54qZA8hTJNdrk63Fy8X_wdn8u4#27
Tímár Ferenc
Fotó illusztráció: Dr. Csíky László szobra Koszta Józsefről és a festő Tenger c. festménye.
Fotók: dite

Ez a bejegyzés 2021 03 27 17:52-kor készült és a következő kategóriákban található: Idöcserepek, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.