Folytatjuk a beszélgetést Szirbik Imrével, Szentes város nyugalmazott polgármesterével a rendszerváltó évekről. Hogyan kezdődtek nálunk az események? Milyen körülmények között vált a város első emberévé, és miként élte meg, amikor nem volt az?

• Városunkban Majtényiné Túri Katalin, vagy Keserű Imre nevét említhetem, és az MSZMP szegedi kongresszusát, amikor az MSZP megalakult. A fiatal értelmiségi kör találkozási helye Szentesen a mostani Gyermekkönyvtár – akkori könyvtár – épülete volt. Párhuzamosan megalakultak a pártok, az Erdélyi Kör és más szervezetek.
  A ’90-es évek után azonban az ember kezdte elveszíteni az illúziói egy részét. Az 1988 és 1990 közötti tanácselnöki működésemet én egy boldog időszaknak tekintem, hiszen hittük, hogy jót teszünk. Volt tűz, lelkesedés, voltak céljaink, bár inkább érzelmi, mint értelmi világot éltünk. Érdekes szabadság volt ez…
• … Ami miben nyilvánult meg?
• Az ország nagyon gyorsan kezdett polarizálódni, a szekértáborok kialakulni. A nagy illúzió az volt, hogy a vezetőinket mi választjuk meg. Nem így lett, mert a város polgármesterét 1990-ben nem a nép választotta meg az akkori választási törvény szerint, hanem a képviselő-testület, s még az sem volt kitétel, hogy a polgármester képviselő legyen. A tanácsrendszerben viszont Szentesen az 55 tagú tanács, azaz a nép előtt megmérettetett tanácstagok választottak maguk közül vezetőt. Emlékszem, többes jelölés volt, a Hazafias Népfrontnak legalább két személyt kellett jelölnie körzetenként, de az országgyűlési választásokra is – elevenítette fel a történteket, s így folytatta:
• Az 1980-as évek végén is még ún. öröklési rend volt a hagyomány a tanácselnök megválasztásában, ami azt jelentette, hogy a pártbizottság gazdasági titkárából lett tanácselnök, ill. a tanácselnök a pártbizottság vezető tisztségviselője lehetett. A hagyomány nálam dőlt meg, s miután vállaltam a tanácselnökséget, a pártbizottság is elfogadta, hogy a fiatalos lendületért eltérjen a hagyománytól. Így talán még érthetőbb, hogy amikor 1990-ben leköszöntem, azt mondtam, hogy majd az első szabad választásokon megmérettetem magamat, amikor a nép közvetlenül választja meg a vezetőjét. Ez 1994-ben történt meg újra.
• Volt más illúzióvesztés is?
• Az ember az egész folyamatban egymást tisztelő szabadságot várt, amikor a nyomás alól felszabadul, és a másikban is tiszteli a szabadságot. Ha én jót akarok, elhiszem, hogy a másik is azt akarja. De jöttek a simlisségek a vagyonkilopás módjaihoz. A Magyar Rádió Kabarészínháza csinált erről nagyon jó kabarét: mi lett volna, ha a nagy new yorki áramszünet Magyarországon történik? Kötelező biciklizni és a dinamóval áramot termelni. Az áramszünet után jött az igazolási folyamat… A valóságban is ki-ki próbálta igazolni, hogy a családjának mennyi földje, milyen gyárai voltak… Az volt a másik nagy illúzióvesztés, mert nem a közösségen volt már a hangsúly, hanem aki kapja, marja, farkastörvények kezdtek eluralkodni.
• Ez összefüggött a kárpótlási eljárással?
• Teljes mértékben. Innentől kezdve a mérhetetlen szegénység és kilátástalanság sokaknak, míg másoknak a maffia jólét, és ez a mai napig így van.
• A város működtetésében jöttek-e nagyon jelentős különbségek?
• A tanácsi rendszer működése kiszámíthatóbb volt, de kötöttebb. Ősz folyamán a megye és a város között eldőltek a költségvetési egyeztetések, és utána kiszámítható volt a folyamat. A tanácsi rendszer vezetői sokkal puritánabbak voltak, én ezt vittem tovább magammal. Egy várost irányítani borzasztó művészet, mert mindig a pillanatból kell a legtöbbet kihozni, azonban utólag jön rá az ember, hogy másként lehet, hogy jobb lett volna.
  Azonban most is generációváltás történik, hiszen éppen a rendszerváltó generáció lassan távozik a közéletből és aktív hivatásából. Hogy mindez mit hoz a jövő számára? Újabb néhány évtized, ami valamilyen formában már írja, s átírja az életünket. (Vége!)
  Lejegyezte: Dömsödi Teréz
  A fenti képen Szirbik Imre polgármester 1998-ban Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és dr. Stern Sándor társaságában. A Kurca-kotrás munkálatait nézi meg a miniszter.
  Fotó forrása: a Szentes Városi Könyvtár
  digitalizáló műhelye

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42135 online lapszámunk 3. oldalán. http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42135

Előzmény, a cikk első része: http://www.varosivisszhang.hu/?p=40086

Ez a bejegyzés 2020 11 22 15:34-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Sztori, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.