A folk turizmus, és Szentes
Hankó Györgyné a Zöldág Hagyományőrző Szakkör vezetője egy dolgozatot készített és nyújtott be Szentes Város Képviselő-testületének, amelynek témája a helyi népzenei élet múltjának és jelenének áttekintése. Az összegzés Szentes népzenéjének és néptáncának művelőiről értékes, átfogó képet nyújt, érzékeltetve azt, hogy van mire büszkének lennünk és másoknak megmutatnunk.
Az idei államalapítási ünnepünkön bemutatott folklór műsorról így ír a tanulmányban: Kiváló (népzenei és néptáncos) programmal ünnepelhette a szentesi Pengető citerazenekar, a Jövőnkért Néptáncegyüttes és a csongrádi Alföld Néptáncegyüttes műsora révén 2020. aug. 20-án az Államalapítás és Szent István ünnepét a közönség. Mindhárom együttes a maga területén jól szemléltette kitűzött célját: a Pengető Citerazenekar autentikus dallamai és citerajátéka, reformkori női ünnepi viselete példa értékű, a Jövőnkért Néptáncegyüttes az autentikus népzene, néptánc, népviselet képviselője, az Alföld Néptáncegyüttes kifejezi a mai kor életérzését az énekelt versek zenei kíséretével, melyhez az autentikus és mozdulatművészeti tánc anyag, valamint a női hagyományos kosztümfazonok XXI. sz.-i felhasználásával nyújt egyedi látványvilágot.
Szívből gratulálok Bagi Ferenc, Forgó Edit, Mélykútiné Németh Kornélia együttes vezetőknek és a csapattagoknak!!! Ünnepelhette volna az előadókon kívül a közönség nagyobbik része is!!! Sajnos Ők, ott és akkor a népzenében és a néptáncban rejlő lelki mélységek felfedezésére / megélésére egyáltalán nem leltek utat! Hogyan is találhattak volna Útra, ha nem volt és ma sem elérhető számukra EZ a Kultúra színvonalas előadásban nap, mint nap?!”
FOLK TURIZMUS IS LEGYEN SZENTESEN
Hankóné Márti javaslatában a következő előremutató gondolatok fogalmazódnak meg:
A városi rendezvényeken, fesztiválokon a népzene és néptánc valamint hangszeres muzsika képviselői is kapjanak bemutatkozási lehetőséget. A fesztivál programok, nagyrendezvények kulturális programjait minimum 20, de legalább 40%-ban ilyen produkciók képezzék.
A civil szervezetek tevékenységükkel rendkívül sokat tehetnek, és tesznek is, a népi hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért. Engedni, ösztönözni, támogatni kell e tevékenységeket.
A köztudatban a foklórra irányítsuk a figyelmet, úgy, hogy már az óvodai tananyagban nagy hangsúlyt kapjon a népzenei nevelés, hiteles történelmünk ismeretanyaga. Szükségszerű volna ugyanakkor az általános iskolai énekórák bővítése, a pedagógusok szakmai továbbképzése, továbbá a tárgyi feltételek (táncterem, hangzóeszközök, vizesblokkok, öltözők, stb.) biztosítása.
A gyermekek „gépként” kezelése helyett, a néptánc, a népzene művelése azzal, hogy a gyermeket a szülő népviseletbe öltözteti, fésüli, népviseletét rendben tartja, a gyermek olyan személyiségjegyekkel gazdagodik a produkció által, hogy a gyermeknek tartása lesz, öntudatra ébred, a tisztaságot, fennköltséget, a maga magára büszkén tekintő érzést éli meg.
Nagyon fontos ezért, hogy az ún. kisebb szervezetek értékteremtő munkájához is partner legyen az önkormányzat, és a városi rendezvények összeállításában lehetőségeket kapjanak.
Fontos, hogy a világhírű tekerőmuzsika hajdani szentesi képviselőinek legyen emlékhelye. Legyen tekerős oktatás, tekerős turizmus a hangszeres muzsikára épülő nemzetközi konferenciával.
Debreczeni Kis-Helga citeramuzsikájával, Zöldi Lászlóné és Balla Tibor tekerőjátékával igen széles körben önállóan népszerűsíti a délalföldi népzenei kincset. Ők és Havasréti Pál (Bp., Paks) népzenész rendkívül sokat tehetnének az ifjúság népzenei neveléséért városunkban.
A dolgozatból kivonatolta:
Dömsödi Teréz
Fotó: Vidovics Ferenc
Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=42131 online lapszámunk 2. oldalán.