Derekegyházi kézimunkák a kiséri klubban – Ügyes ujjak tűvel festenek
A napokban új kezdeményezésként kézimunka kiállítást rendeztek a Szentes Városi Gondozási Központ II. sz. kiséri Idõsek Klubjában. Az intézmény dolgozói lelkesen készültek, hogy vendégül láthassák a derekegyházi Nyugdíjas klub szorgos kezû asszonyainak alkotásait.
Szirbik Imre polgármester, országgyûlési képviselõ a köszönet hangján szólt a gondos és aprólékos munkáról, amely a gobelin képek és hímzett terítõk meghitt látványáig vezette a szorgos kezeket. Amíg a készítõ elégedettséggel teheti le a tût, bizony elõfordul, hogy párszor vissza is bont, ám mindezt türelemmel és végtelen szeretettel teszi. A kiállított használati tárgyakból ez a szeretet árad, – fogalmazott.
A Mosolygósabb Régióért Egyesület elnöke, Dömsödi Teréz a kézimunkázás történetének nézett utána.
Nem meglepõ, hogy európai mesterek által a XII. században terjedt el Magyarországon a mai kézimunka õse, az ún. tûfestõ-öltéssel rámán készült kézi hímzés. Mátyás udvarában, a Reneszánsz korában elsajátították az asszonyok a szálszámolásos és az elõrajzolásos fehér hímzést, de ekkor ismerték meg a Richelieu, vagy a madeira technikát is. Innen a fejlõdés megállíthatatlan, a XVIII. századra kialakulnak a tájegységenkénti sajátosságok, stílusok.
Dömsödi Teréz az egyik kiállított höveji munka kapcsán megjegyezte, Csongrád megyében, Makó környékén, de Zalában is a fehér hímzés hódított. A höveji (Gyõr-Sopron megye) mégis egészen más sajátosságokat hordoz, eltérõ öltéstechnikával készül.
Derekegyházán a korábbi falunapok szervezése hozta össze a helyi kézimunkázó asszonyokat, hogy a kultúrházban mutassák meg féltve õrzött kincseiket. Kaczkó Györgyné vezetésével októbertõl újra szervezetten mûködik a Nyugdíjas klub. A kiállítás szervezésében aktív részt vállalt Nacsa Bálint, és a kiállítók: Czibulya Mihályné, Balázs Jánosné, Vidovics Lajosné, Maricza Istvánné, Juhász N. Sándorné és Kun Istvánné, akik a szervezõktõl oklevelet kaptak. Még az idén a szentesi nyugdíjasok is bemutatják kézimunkáikat Derekegyházán, mert nekünk is van mire büszkének lennünk.
– dite –
(Fotók: Nacsa Bálint)
