Megfelelõ információk hiányában nem akart nyilatkozni Magyar József, a Hungerit Rt. vezérigazgatója arról a dolgozói halálesetrõl, amely felborzolta a kedélyeket, és sok téves információ  felröppenéséhez is vezetett. A sajtó munkatársait a minap tájékoztatta a tényleges tudnivalókról.

– Mirõl van szó! Elõször is a papagájkór minden élõ áruban benne lévõ baktérium, – mondta. A háziállatok összessége hordozza, általában tünetmentesen viselik ezt a baktériumot, tehát megbetegedést nem okoz. Az állatok porában, vagy a székleten keresztül, a higiéniai követelmények hiányossága esetén az ember is hozzájuthat a baktériumhoz, ami tüdõgyulladásos megbetegedést okoz. A betegség antibiotikumokkal nagyon jól kezelhetõ, a beteg öt-hat napon belül tünetmentessé válik, – sorolta. 
Kiemelte, hogy a háziállatok húsával ez a fertõzés nem terjed tovább. A vágott baromfinak tehát semmilyen veszélye sincs az emberre.
Az üzemi körülmé-nyekrõl szólva: akkor van jelen halmozottan a veszély, ha a dolgozók a védõfelszerelést nem megfelelõen használják.
– Sajnos, nálunk  ez a megbetegedés halálesettel járt. Egyelõre annyi a pontos információ, hogy papagájkór is lehet a halál oka. Még további három táppénzen lévõ betegben mutatták ki ezt a kórt, négynél pedig folyik a vizsgálat. Az elõzõ években más feldolgozóknál közel százas nagyságrendben fordultak elõ ilyen esetek,  ám egyik sem volt halálos. Ennek az esélye ugyanis egy ezrelék, ezt Magyar úr az ÁNTSZ-tõl tudja.  Mivel a haláleset okait még mindig kutatják, megígérte: amint lehet, tájékoztatást ad az eredményekrõl.
Hangsúlyozta: papagájkór esetében az élõ áruval foglalkozva, a védõfelszerelések használata, higiéniai követelmények betartása mellett nem fordulhat elõ megbetegedés.
A madárinfluenza teljesen más, – nyugtázta,  az vírus, amelynél már 16 fajta mutációt mutattak ki, elsõsorban csirkében és pulykában. A liba, kacsa nem betegedik meg tõle. Ez szintén az állatok székletében, porában található meg, húsában nem. Maszkkal és gyakori kézmosással, kesztyûhasználattal védekezhetünk ellene. A most alkalmazott védõoltás egy fajta vírusra van, de ha az emberre átterjed, nem tudni, milyen mutációja alakul ki. Amennyiben azonban Magyarországra kerülne a madárinfluenza, a kitörésétõl két-három hónapon belül lenne elég idõ a konkrét vírus ellen kifejleszteni a megfelelõ védõoltást. Ez a betegség elsõsorban ott veszélyes, ahol az emberek egy légtérben élnek az állatokkal, –  próbál mindenkit megnyugtatni a vezérigazgató.

További információk olvashatók a betegségekrõl a következõ címeken: www.eu-m.hu, www.sg.hu/cikkek-/39579, www.enc.hu /1enciklopedia/aktualis/madarinfluenza, vagy a www.mi-mi.hu/diszmadar/
pagajkor.html címeken is.
– kép és szöveg : dite –

Ez a bejegyzés 2005 10 20 21:13-kor készült és a következő kategóriákban található: Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.