Megszűnik az összevezetéses eboltás! – Ám évente kötelező marad
A veszettség gyógyíthatatlan betegség, ezért Európa szerte küzdenek ellene. Ez évtõl hazánkban is életbe lép az az uniós rendelkezés, mi szerint a kutyák évenkénti összevezetéses oltását meg kell szüntetni, és az oltásokért minden kutyatulajdonosnak ebeivel állatorvosi rendelõt kell felkeresnie. Ennek a rendelkezésnek számos elõnye lesz.
Dr. Dobos András kerületi fõállatorvos beszélgetésünk során utalt azokra az anomáliákra, amelyek az összevezetéskor elõfordultak. Ilyen a nem kellõ higiéné betartása, de az állatbetegségek terjedése szempontjából sem EU-komform az eboltások ezen módja. Az idei év átmeneti, ami azt jelenti, hogy az Magyar Állatorvosi Kamara és az FVM rendelkezése értelmében azon körzetekben, ahol állatorvosi rendelõ található, így a Kisérben is, ott már összevezetéses ebol-tást nem lehet tartani. Ahol viszont nincsenek rendelõk, így pl. egyes falvak, még az idén tarthatnak összevezetéses ebol-tást, ám jövõre már ott sem, – tájékoztatott a szakember, aki hozzátette:
– Az idei átmeneti idõszakban lesznek KAMPÁNYSZERÛ OLTÁSOK, amelyekrõl plakátokon tájékoztatjuk a lakosságot. Nekem, mint kerületi fõállatorvosnak, ki kell jelölni az oltási helyeket, de csak a Magyar Állatorvosi Kamara egyetértésével tehetem.
Dr. Dobos András azt is elmondta, hogy a jövõben egész év során igényelhetõ lesz a veszettségoltás a rendelõkben, vagy házaknál. Szentesen három engedélyezett rendelõ van, a Mecs-Balogh utcai, a Klauzál utcai és a Sáfrán Mihály utcai, ahol az eboltásokat el lehet és kell végeztetni, ill. a tulajdonos kérésére az állatorvos házhoz mehet.
A fõállatorvos egyetért az új rendelkezéssel több szempontból is. Ha egész évben adható a továbbra is évenként kötelezõ veszettségoltás, és a kutya tulajdonosa a rendelõbe viszi kedvencét, teljes körû vizsgálat történik. Az Unió szempontja az, hogy lassabban, egy jószággal több idõt töltve, alaposabb munkát végezzenek az állatorvosok, hiszen a kutya az ember közvetlen társa, azok a betegségek, amelyek a kutyára veszélyesek, azok az embereket is megbetegítik. Nyugaton már ennek az eljárásnak nagy hagyománya van, – említette, és leszögezte:
– A rendelet nem azért született, hogy az állatorvosi rendelõket helyezze elõtérbe, hanem azért, hogy állategészségügyi, népegészségügyi szempontokat érvényesítsen. Ezért minden kutyatulajdonosnak az a feladata, hogy felvegye a kapcsolatot állatorvosával, és a négylábú családtag folyamatos gondozásban részesüljön. Veszettségoltás a kutyának elõször 3 hónapos korban jár. Fontos azonban a macskákat is beoltatni, mert jelentõs a róka veszély a megyében.
Dobos doktor kiemelte, hogy ugyanolyan fontos a védekezés pl. a kullancs okozta csípések és következményei ellen is. Tavaly több mint ezer nyilvántartott kutya pusztult el a kullancsinvázió miatt. Az influenza járvány a télen – különösen a fiatal kutyák között – rendkívüli módon elterjedt, magas elhullást produkálva, sõt a kutyák és gazdáik közötti oda-viszsza fertõzõdés is gyakori volt. Ezeket az oltásokat ma már nem lehet megkerülni! Nem elég az évenkénti féregtelenítés sem, azt három havonként el kell végezni. Tehát keressék az állatorvosokat, hívják ki házhoz, mert sokkal kevesebb a költség, ha a betegségeket sikerül megelõzni, – figyelmeztetett.
Arról is hallhattunk a fõállatorvostól, hogy jövõre minden kutyatulajdonos sorszámozott könyvet kap, bilétával. Ha valakinek az ebe embert mar, és nincs oltva, akkor a tulajdonos komoly birságra számíthat, amit az adóhatóság behajt. Hamarosan kötelezõ lesz a kutyák csippel történõ megjelölése. Akinek viszont a kutyája embert harap, az azonnal meg kell, hogy kapja a csipet, ami további költséget jelent a tulajdonosnak.
Nagyon fontos továbbá odafigyelni az ivartalanításra is olyan ebeknél, amelyeknek a szaporulata nem kívánatos, ezzel is az állat egészségét védjük.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz