Időcserepek 11. – Kováts Károly festői világa
Újvidéken született 145 évvel ezelőtt, élete mégis az alföldi tájhoz és Szenteshez kötötte az 1920-as évektől a kiváló festőművészt, aki Budapesten és Münchenben szerezte művészi előképzettségét. 1894-től vált rendszeresen kiállító művésszé. Szentesen, ahova a fényképész családi szálak vezették, 1926-ban volt első gyűjteményes kiállítása. A tájképek, portrék, életképek realista festője a város korabeli utcarészleteit, épületeit gyakran örökítette meg a festményein. Azért is, mert erre Dr. Csergő Károly alispántól megbízást kapott.
A gyermekek korabeli foglalatosságait ábrázolta pl. 1896-ban, tehát fiatalkori alkotásai között nyilvántartott Golyózó gyerekek című, vagy az 1902-ből való Játszadozó gyerekek c. festményén. Ezek a képek napjainkban, néhány más képével együtt, galériák, aukciós házak által eladásra kínált festmények. Ezek közé tartozik a Matrózblúzos fiúk is 1911-ből. A képek mára komoly „árfolyamot” érve el, várnak új tulajdonosra… Ebbe a sorba sorolható 1914 előttről a Vásár Bácsországban c. festménye is. Korábban találtam rá a neten a Gyümölcsöskert és a Mentő utca eleje c. alkotásaira, amelyek valószínűleg ma – számos más festményével együtt – magántulajdonban vannak. A 2000-es évek elején azonban ugyancsak aukciós értékesítésre voltak meghirdetve.
Találhatók azonban az interneten olyan festményei is, amelyek – lévén, hogy a festő életében szegény sorban élt – kartonra, egyszerűbb kivitelben készültek. Ilyenek pl. a Tanya tavasszal, a Tisza part tavasszal vagy az Aratási jelenet.
Szerencsére további jelentős alkotásai nagy számban találhatók meg a Koszta József Múzeumban, ahol 2016. május 18-án rendezték meg az emlékkiállítását. Szentesen hunyt el 69 évesen. Több forrás azonban nem egyértelmű évszámot jelöl a halála éveként. Ennek a miértje számomra ismeretlen.
E rövid internetes utazással emlékezzünk személyére és művészetére. A 2016-os tudósításunk a múzeumi eseményről elolvasható a http://www.varosivisszhang.hu/?p=26744 oldalon.
Összeállította D. T. (Forrás- internet, folyamatos gyűjtés.)