“Ecset és szike” – Csodás tájak és a rideg valóság festője dr. Sallai Dániel
Gémes László, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte Dr. Sallai Dániel sebész rezidens, festő kiállításának január 10. megnyitóján a Szentes Városi Könyvtárban a népes közönséget. Azt mondta, a fiatal orvos és festő tehetségével példakép a többi fiatal számára. Beszélt arról is, hogy igyekeznek a megyében minél több alkotó bemutatkozását támogatni, valamint lehetőséget teremteni arra, hogy a megye tehetségeit szerte az országban és határainkon túl is megismerhesse a közönség. Méltatta az alkotó kézügyességét, alkotásainak sokféleségét, de arra is figyelmeztetett, ezek az alkotások arra intenek bennünket, figyeljünk oda egymásra, segítsük egymást. Meggyőződése, mondta, hogy a sokszínű kulturális élet nagyban hozzájárul az emberek életminőségének javulásához.
A kiállítást Dr. Sallai Dániel egykori tanítónője, Keller Jánosné, a Jövőnkért AMI igazgatója ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Visszaemlékezett a ma 31 éves alkotó diákéveire, a számára meg nem mutatott képregényekre, a szerény, ám határozott szőke, kék szemű kisfiúra, aki a Koszta József Általános Iskolában és a Művészeti Iskolában nála kezdte rajz tanulmányait, és akire teljesítménye alapján nagyon büszke.
„Kétféleképpen élheted az életed, vagy abban hiszel, hogy nincsenek csodák, vagy pedig abban, hogy a világon minden csoda.” Ilyen csoda ez a fiatalember a maga tehetségével, szakmai elhivatottságával – mondta.
Hallhattunk tőle arról is, hogy az egyetemen, órán rajzolgató hallgatóról társai viccesen megjegyezték: „beindult a képernyőkímélő”. Ám elmetérképet is készített magának, hogy ezzel is könnyítse a tanultak feldolgozását.
Majd arról szólt, hogy Sallai Dániel sikerei mögött ott a szerető, odafigyelő és törődő családi háttér. Édesapját korán elveszítette, a róla készült festmény mégis derűs, telis-tele hálával és szeretettel.
Dániel a festészethez fontos alapokat kapott gimnáziumi tanárától, Barta Andrástól, majd a kunszentmártoni Lantos József festő lett a mestere. A csodás természeti tájak mellett itt van a rideg valóság, az orvosi pálya élményei nyomán. Személyiségjegyei leolvashatók a képekről, amelyeket légies könnyedség, finom színek, hihetetlen vizuális látásmód jellemez. Hivatásában egyre több és modernebb tudásra, alkotóként is az örökös megújulásra törekszik a fiatal orvos festő – említette.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
