Élő Facebook közvetítéssel zajlott a Koszta József Múzeumban a Temesvár ’89 – A magyar segítség c. kiállítás megnyitója szombaton, december 14-én este.
-A 30 évvel ezelőtti romániai események kapcsán fontos emlékezni arra, hogy Szentesről Temesvárra indult az első segélyszállítmány 1989. december 22-énLudányi István és Gila István jóvoltából. Ezért döntött 1 évvel ezelőtt a múzeum a kiállítás megrendezése mellett, említette bevezetőjében Farkas László Róbert igazgató. „… beszéljen az a gondolkodásmód, amely kirajzolódni látszik a több mint 1200 négyzetméter bemutatóban” – tette hozzá, majd megköszönte a védnököknek és a támogatóknak, hogy létrejöhetett a kiállítás. Külön megköszönte a jelenlévő Tóth Sándorné Nóra asszonynak, a forradalom hódmezővásárhelyi mártírja özvegyének, hogy a családi relikviák a kiállítás részei lehetnek. Megköszönte továbbá a kiállítás kurátorainak és szakmai tanácsadóinak, kivitelezőinek a rugalmas, azonnal reagáló hozzáállásukat, hogy itt Szentesen ezekben a pillanatokban, az országban egyedülálló módon, a Koszta József Múzeum, a Kárpát-medencei magyarság szellemi és lelki találkozóhelyévé léphetett elő. Bejelentette, hogy a kiállítás anyaga a szentesi bemutató után jövőre, a Trianon emléknapon Temesvárra érkezik. Elmondta, hogy az EMMI finanszírozásában dokumentum játékfilmet is készítenek, amelyet jövőre a helyi mozi mellett a budapesti Uránia Filmszínház is bemutat, de Tusnádfürdőn is szeretnék levetíteni. A film szentesi vonatkozású riportjaiból 70 perces montírozott anyag került a kiállításra, amelyet folyamatosan látnak a vendégek – hallhattuk. A filmet, román feliratozással, vetíteni fogja a Román Televízió is – szólt az igazgató az előző napon erről megkötött megállapodásról.

A kiállítás fővédnöke, Kövér László házelnök beszédében kiemelte, a keresztény kultúrkörben, teológiai és lelki értelemben, a kegyelem, amelynek mindig elrendelt ideje van, nem csak a megváltótól elnyert megbocsátást, de segítséget, erőt is jelent ahhoz, hogy képesek legyünk felülírni kísértéseinket és azokból eredő emberi gyarlóságainkat, megbánva vétkeinket és bűneinket. A kísértésekkel nem csak az egyéneknek, a közösségnek, országoknak és nemzeteknek is szembe kell nézniük, ugyanakkor a kegyelemben is hasonlóképpen részesülhetnek. Az 1989-es esztendő történelmi értelemben ilyen kegyelmi idő volt Európa életében. A december 15-től 1990. március 19-ig tartó időszakot kegyelmi időként tarthatjuk számon a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok XX. századi történelmében is – mondta. Felidézte, hogy 1989. december 15-én este magyarok és románok összefogtak, és élőláncot alkotva próbáltak megvédeni egy magyar református lelkészt, aki szelíden felemelve szavát, hitelesen hangot adott az elnyomottak szabadságvágyának. 19-én a kb. 300 ezer lakosú Temesváron 100 ezer ember ment ki az utcára tüntetni a kommunista diktatúra állig felfegyverzett karhatalmával szemben, akik belelőttek a tömegbe több mint 70 ember halálát és százak sebesülését okozva. December 20-án délután a város főterén Temesvárt a tüntető tömeg kommunistamentes, szabad várossá nyilvánította. A temesvári események bizonyságtételének nevezte: senki nem lehet valójában szabad, amíg a másik rab. Az 1989-es magyar segítség, a korábbi szembenállással szemben megnyitotta az együttműködésen és szolidaritáson nyugvó államközi kapcsolatok lehetőségét a két ország között.

A romániai diktatúra bukását követő napokban a Magyar Állam azt küldte segítségképpen, amit az új román hatóságok igényeltek, közúton 81 tonna élelmiszert, több kamionban vért és vérplazma készítményeket Aradra. Légi úton 6 tonna gyógyszert, élelmiszert és gyógyászati eszközöket Bukarestbe, vasúton pedig 94 tonna élelmiszert, gyógyszert Kolozsvárra. December 29-én a Magyar Honvédség Vezérkari Főnöke Bukarestben megállapodott román kollégáival abban, hogy további 67 tonna élelmiszert és gyógyszert juttatnak Romániába. Megemlékezett az Országgyűlés Elnöke a lakossági közadakozás és szolidaritás Csongrád megyei eseményeiről és Tóth Sándor mártír haláláról, de Marosvásárhely fekete márciusáról is. 1990 és 1999 között összesen 6 alkalommal szervezett a posztkommunista román elit „bányászjárásnak” nevezett erőszakos megfélemlítési akciókat. Majd úgy fogalmazott: A romániai rendszerváltoztatás körülményei miatt felmerülő súlyos kérdőjelek azonban még inkább felértékelik minden szabadságszerető, más szabadságát és méltóságát is tisztelni képes hitét és kitartását abban, hogy az 1989 évi romániai rendszerváltoztatás áldozatai nem bizonyultak hiába valónak. A magyar segítség pedig megerősít bennünket abban, hogy helyesen tettük, amit tettünk. Végül kifejezte azon reményét, hogy lesznek ezután is a magyar-román kapcsolatokban kegyelmi idők, amelyeknek mindannyian nyertesei lehetünk.

(Folytatjuk.)

Lejegyezte, fotó: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2019 12 15 06:01-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Rónahír / Soroló / Szentes hírei online, Szabadidö. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.