November 15-én nyílt a Szentes Városi Könyvtárban és december 5-ig látogatható Ráfi Dénes fotókiállítása, „Virágnyelven” címmel.

Mihály Béláné ny. művelődési irodavezető köszöntőjében kitért arra, hogy városunk gazdag alkotói életében kiemelkedő a fotóművészet. Megemlékezett Balla Demeterről, aki a szentesi tanyavilágból indulva nagy ívű pályát tett meg fényképezőgépével. A Nemzet Művésze cím mellett kiérdemelte a Kossuth-díjat és Érdemes Művész volt. Felidézte továbbá a Szentesi Fotókör hagyományos programjait. A mindennapokban publikáló fotósokra is figyelemmel, Szentes fotó nagyhatalom – jegyezte meg.

Ráfi Dénesről, a Horváth Mihály Gimnázium magyar – német – filozófia szakos tanáráról azt mondta, szereti és érti a művészeteket, ő maga is közreműködik városi rendezvényeken versmondóként, előadóként. Nagy „szerelmének” a fotózásnak negyed évszázada hódol. Azon belül is kedvence a portréfotózás. Büszke arra, hogy immár 10 éve jelenik meg a képeivel illusztrált városi falinaptára. Rendkívül szerényen és alázatosan viszonyul a nagyközönség előtti bemutatkozáshoz – tette hozzá.

„Virágnyelven”, avagy virágkeringő? Nem kerültünk messze a fénytől – hallhattuk – hiszen a virág színe, frissessége, hervadása is a fénynek van kiszolgáltatva – idézte az alkotót.

A kiállítást Major Anna Edit grafikusművész ajánlotta a közönség figyelmébe, aki Ráfi Dénes ars poeticájából a következőket idézte: „Azt veszem észre magamon, hogy évek óta a legősibb szimbólumok körül keringek. Az első három kiállításom a fényről szólt. Ez a szimbólumok alfája és omegája. A legmisztikusabb gondolkodástól a racionalizmusig, mindenki ki akarja sajátítani”.
Major Anna Edit szólt a virág emberi kapcsolatokban betöltött szerepeiről. A virágban benne van a keletkezés, a szerelem, ezek egymás előfeltételei, mint Escher grafikájában az egymást rajzoló két kéz. S benne van az elmúlás is. Ezek viszonyáról szól a virágirodalom nagy része. A virág tehát nem dísz, élet – mondta. Ezért nem szabad letépni és vázába tenni.
Egykori rajztanárnőm, Perjés tanárnő így foglalta össze Van Gogh gondolatait a napraforgóról festett képeiről: Csupán az ember képes arra a barbárságra, hogy elvágja a nap virágát, egy szobában vázába tegye, és lassú haldoklásában gyönyörködjék.

Az alkotó lírai látásmódját, rendkívüli kompozíciós érzékét is méltatta. A tökéletes szépség és líraiság harmóniája az irodalmisággal ötvözve jelenik meg a képein. Sajátságos látásmódja minden villanásában érzékelteti a lélek rezdülését. A kiállított képek találó címükkel átjárást képeznek a költészet és a zene műfajába. Debussyt idézve, „a zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.” Ráfi Dénes művészetével próbálja a bennünket körülvevő világot pozitívabbá, szebbé tenni. Lelki objektívjével mindent lát és láttat, varázsol – tette hozzá.

Kép és szöveg: Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2019 11 15 21:52-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Szabadidö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.