Az Európai Unió “szentháromsága” Brüsszelben – Itthon változik az eboltás rendje
Dr. Dobos András kerületi fõállatorvost ismét lábadozás közben látogattuk meg. Nyolcadik térdmûtéte épp a három napos brüsszeli útját követte, ahol az állattartó telepekért lobbizott.
Élelmiszerbiztonsági szakértõként járt február végén ismét Brüsszelben dr. Dobos András. A gazdasági gondok miatt sok nagyüzemi állattartótelep helyzete válik kilátástalanná. A cégek – közöttük több térségi – uniós pályázatokat nyertek kötelezõ környezetvédelmi és állategészségügyi beruházásaikhoz. Dobos doktor épp azt nyugtázza, hogy az ország sertésállományának 9%-a van a szentesi térségben.
Ezek a cégek most bajba kerültek, hiszen pályázataik végrehajtását nem tudják megkezdeni, részint a bizonytalan piacok, részint az ebbõl eredõ önrész hiánya miatt. A kialakult helyzetrõl az Európa Parlament környezetvédelmi bizottsága alelnökét, és az agrár fõbizottság szakembereit tájékoztatta, – mint újságolja.
– Azért lobbizunk, magyar Európa parlamenti képviselõkkel, hogy a 2010. végére vonatkozó pályázati határidõket módosítsák, mert a beruházásokat eddig nem lehet befejezni. Viszont, ha a telepeken – amelyeknek jó része még a hatvanas években létesült – a rekonstrukció nem valósul meg, azokat be kell zárni, errõl szól az uniós direktíva, – vázolja.
– Két javaslatunk volt, egyrészt a határidõ meghosszabbítása, mint lehetõség, vagy a kifizetéseknél további engedmények bevezetése. A kompromisszumkészségnek jelét adták az uniós szakemberek, akik azon a nézeten vannak, hogy mindenféle politikai válság ellenére a szakmának dolgoznia kell, még Magyarországon is.
– Mekkora összegekrõl van szó? – tudakoltuk.
– Mintegy százmilliárd forint veszhet el, amennyiben a pályázatok meghiúsulnának. Az uniónak ugyanis a “szentháromsága” a víz, a környezet és az élelmiszer. E területekre 2013-ig folyamatosan biztosít pénzt, – hallhattuk Dobos doktortól, aki megjegyezte:
– Máshol a beruházások nem akadoznak, csak nálunk. Brüsszelben nem értik, ha 85%-os vissza nem térítendõ támogatást adnak, miért nem tudják a gazdák teljesíteni a feltételeket, és felhasználni ezt a pénzt.
A kerületi fõállatorvos örömmel nyugtázza, hogy a brüsszeli tárgyalásait követõen itthon is összeült a szakma, hogy a problémák orvoslásához fogjon. Egyetértsenek abban, hogy a spórolás nem viszi elõre az ágazatot. A telepeket forráshoz kell juttatni, ellenkezõ esetben ágazatok és munkahelyek tömege semmisülhet meg.
– Milyen változásra kell felkészülni idehaza, a kerületi fõállatorvos körzetében, – váltunk témát.
Megkezdõdtek a tavaszi eboltások. A Magyar Állatorvosi Kamara véleménye az, hogy az összevezetéses eboltás nem európai modell, ebben az évben az eboltások ilyen módon megszûnnek, – tájékoztat.
– A lakosság, a város és a kollégák érdekeit próbálom összehangolni, de ezzel együtt is a rendelõkben kell az oltásokat elvégezni.
A kerületi fõállatorvos felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettségoltás kötelezõ, elmulasztása szankciókkal jár! Persze, abban egyetértünk, nem minden kutyatulajdonos fogja felkeresni az állatorvost. Ezért igyekeznek a bajt a vadállomány mentesítésével megelõzni. Ám, hogy sikerül-e, majd az idõ eldönti.
– dt. –