Alföldi Fotószalon: az itt és most – Szentesen 25 éve
Október 23-án nyílt és november 23-ig tekinthető meg a Tokácsli Galériában a XXV. Alföldi Fotószalon idei kiállítása, amelyre 59 szerző 278 fotója érkezett. A zsűri 52 szerző 89 alkotását fogadta el – ismertette az adatokat Varróné Szabó Ildikó, a Szentesi Művelődési Központ munkatársa.
Az idei kiállítást Király László György kiváló kecskeméti fotográfus ajánlotta a megjelentek figyelmébe:
-A Szalon olyan kiállítás, amelyben legfeljebb időbeli vagy térbeli megkötés van, formai nem szokott lenni. Ez az irányzat Franciaországból, párizsi mintára terjedt el. 1648-ban tartották az első képzőművészeti kiállítást, akkor ütközött az érvényben lévő céh törvénnyel, ami nem engedte, hogy szabadon működő művészek önállóan mutassák be a képeiket a nagyközönség számára. A Francia Akadémia változtatta ezt meg. 1793 óta pedig díjakat is osztanak a szalon részvevői között. A szalonok tehát olyan képzőművészeti kiállítások, amelyek egy adott időszak és földrajzi hely alkotóinak műveit mutatják be, azokból keresztmetszetet adva – mondta, és így folytatta:
-Ha a szalon az itt és most kérdése, mi tehát a 25. fotószalon mondanivalója? Amikor a fotográfia megjelent, viszonylag gyorsan és pontosan képes volt rögzíteni azt a látványt, ami a lencse elé került. Ezt megelőzően ez a festők feladata volt. Ettől kezdve a festők egyre inkább elmentek a művészi látásmód felé. Sokat köszönhet tehát a magyar képzőművészet a fotográfiának. A fotográfia előállítása is igényelt legalább olyan szaktudást, mint a festményeké. Komoly változást hozott a kisfilmes gépek megjelenése, így már sokkal többen kezdtek el fényképezni. Megjelent az amatőr fotográfia irányzata, sok kiváló fotográfust adva a világnak. A következő nagy korszakváltás az automatikus gépek megjelenése volt. Erre a folyamatra erősített rá a digitális fotográfia, majd a mobil fotográfia megjelenése – összegzett.
-A fotográfia irányai a sajtófotó, az alkalmazott fotográfia és a művészeti fotográfia, ami nem feltétlenül a valóság, inkább az alkotó önkifejezésének megmutatása – tette hozzá.
Üdvözölte a zsűri döntését, amellyel kiemelte az egyes fotósorozatokat. Rendkívül nehéz, éppen a szalonokra jellemző alkotói sokféleségből, igazságos rangsort felállítani, de ezúttal sikerült – jegyezte meg Király László György.
Díjazottak: III. Maczik Eleonóra Békéscsabáról, II. Szőnyi István Budapestről. I. Bán Miklós Budapestről.
Különdíjasok: Eifert János (Budapest), Mazán Erzsébet (Békéscsaba), Meggyesi Mónika (Göd), Nagy István (Szentes), Szabó Maya (Kecskemét).
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz