Megemlékezés és hídavató
Idén 150 éves a szentesi Széchenyi-liget. Az évforduló egybe esett a nem rég elkészült új Eszperantó híd átadási ünnepségével. A Területi Operatív Program nyertes pályázata tette előzetesen lehetővé a fejlesztési munkák elvégzését.
Az esős időjárás miatt az ünnepséget Szentes Város Önkormányzata május 24-ére halasztotta, amikor esőben ugyan, de legalább nem szakadó esőben, került sor a megemlékezésre és a fahíd jelképes átadására.
Az ünnepségen Szirbik Imre polgármester arról emlékezett meg, hogy másfél évszázaddal ezelőtt, 1869-ben nyitotta meg kapuit az akkori városi díszkert, a szentesiek kedves parkja. Ez az esemény két évvel Magyarország meghatározó eseménye, a Kiegyezés után történt. Szirbik Imre megemlékezett az egykori városkocsmáról is, amely 3 évig, amíg a jelenlegi Városháza épült, a legfontosabb helyi döntések születésének helyszíne is volt, majd, amint ma is, a múzeum épületét adta.
A polgármester visszaemlékezésében szólt a 40 éve városunkban történt Eszperantó Világtalálkozóról, amelynek résztvevői a liget bejárata melletti fát ültették az esemény emlékére. Az ekkor épült kurcai fahidat a helyiek Eszperantó hídnak nevezték el. Ez a híd akkor ideiglenesen készült – mondta – 10-15 évre tervezték, ám 40 évet szolgált mégis. Az új, vonalaiban őrzi a régi hangulatát, ám biztosabb, a korszaknak megfelelő alapokat kapott. Majd beszélt arról is, hogy hidakat nem csak a szó műszaki értelmében kíván a város építeni, hanem a szó emberi értelmében is.
Berezvai Csilla főkertész a megjelentek figyelmébe ajánlotta a liget történetének „lapjait”, amelyek az Üdülőközpont felé vezető ösvény fáin olvasgathatók. Labádi Lajos 1991-ben megjelent munkája nyomán a pontos történetet a liget születéséről ily módon bárki megismerheti. A liget névadásáról annyit emelt ki, hogy Gróf. Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után, a személyét a Tisza-szabályozásért tisztelő szentesiek úgy állítottak számára emléket, hogy a liget névadójává választották. Hozzátette, az eredeti liget nagyobb alapterületű volt. Az átadáshoz képest 20 év múlva került sor az átalakításra. A ligetet 1953-ban az Országos Természetvédelmi Tanács Természetvédelmi Területté nyilvánította, amit a város helyi védelemről szóló döntése követett – hallhattuk.
A kivitelező Integrál Építőipari Zrt. vezérigazgatója, Bődi Péter is szólt a megjelentekhez. – A legszebb feladatok egyike hidat építeni, a víz fölött dolgozni – mondta. Mindent megtesz azért, hogy a szarvasi székhelyükhöz minél közelebb szerezzen munkákat, ám elmondható, hogy Szentes már a második otthonuk – tette hozzá. Ez a híd jelképesen is összeköti a két szép alföldi várost, Szarvast és Szentest – jegyezte meg, és ismertette, hogy az építkezés során 17 tonna acélszerkezetet, csaknem 20 köbméter faanyagot, valamint 64 méter migrációs cölöpöt használtak fel a fahíd biztonságos kivitelezéséhez.
Majd a Szent Anna utcai Zöld Tagóvoda óvodásai, virágot szórva a hídról a Kurcába, avatták fel az új Eszperantó hidat.
Kép és szöveg: Dömsödi Teréz
