Nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk. (Tolkien: A Gyűrűk Ura)

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a működő, környezettel harmonizáló, azt nem kizsigerelő létezési módok spirituális alapokon (is) nyugszanak. A XXI. században ezen feltételeknek egy kis ázsiai ország „igyekszik” megfelelni. Bhután – a helyiek nyelvén Druk Jul, azaz a mennydörgő sárkány országa a Himalája utolsó buddhista állama.

A sebezhető, függetlenségét féltve őrző ország egy különleges kísérletbe kezdett: a középkorból egyenesen a harmadik évezredbe igyekszik átugorni anélkül, hogy tradicionális értékei sérülnének. Úgy gondolják, hogy kicsiny méretük, csekély gazdasági erejük és a katonai erő hiánya okán a sajátos kultúrájuk az egyetlen tényező, amely identitásukat megőrizheti.
Bhután spirituális képességekkel megáldott vezetői (élén a korábbi királlyal (Dzsigme Szingje Vangcsuk) és fiával, aki a jelenlegi uralkodó, és a Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk névre hallgat) a társadalmilag, lelkileg, szellemileg hasznos, és a természettel összhangban álló gyarapodást helyezik előtérbe. (wiki – szerk.) Az ország modernizálásának az ősi értékek megőrzésével összhangban kell megtörténnie. Dzsigme Szingje Vangcsuk megalkotta a „Bruttó nemzeti boldogság” fogalmát, mely nem a megtermelt javak alapján számított mutató, hanem az ország kulturális értékeit, a kormányzati teljesítményt(!), környezetvédelmi mutatókat és a fenntarthatóság területén kifejtett erőfeszítéseket veszi figyelembe. (A bruttó nemzeti boldogság mutató bevezetésével a bhutániak azt ismerték fel, hogy a vagyonnak korlátozó hatása is lehet az emberi lélekre

Az ENSZ Közgyűlése határozatban (2011) mondta ki, hogy a GNH (bruttó nemzeti boldogság/gross national happiness) hivatalosan elismert fejlettségi mutató.) Az ország sorsával kapcsolatos elképzeléseket, fejlesztéseket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottság (GNH Committee) koordinálja. Ennek jegyében szigorúan ellenőrzik az új fejlesztéseket, projekteket, s ha úgy látják, hogy azok felborítanák a létrehozott társadalmi-gazdasági-természeti egyensúlyt, akkor inkább bele sem kezdenek, vagy pedig módosítanak a terveken.
Korlátozzák a fakitermelést, az elektromos energiát pedig vízerőművek adják – az ország bevételének nagy része a vízenergiából termelt áram exportjából származik.

Érdekességek Bhutánból: gyakorlatilag tilos a dohányzás, korlátozzák a beutazó turisták számát, az erdősültség nem eshet az ország területének 60%-a alá (jelenleg ez az arány 72 százalék), az ország területének negyedrésze természetvédelem alatt áll, nemzeti sportjuk az íjászat. A hagyományok védelme az építészetben is megmutatkozik, minden ház ugyanolyan tradicionális stílusban épül, akár bankszékházakról vagy benzinkutakról legyen is szó. Templom- és erődépítéskor pedig a mai napig nem használnak tervrajzot, az építést egy szellemi vezető irányítja.
Az országban több mint 1300 buddhista kolostor található. Számtalan épület „dísze” Drukpa Künli láma jelképe, egy színesre festett hatalmas fallosz, melynek szerepe az ártó szellemek távol tartása.1999-ben a kormányzat feloldotta a televízióadások (és az internet-szolgáltatás) tilalmát, így Bhután lett az egyik utolsó ország, ahol megkezdték tévéadások sugározását. Televíziós beszédében a király ezt a lépést Bhután modernizációja kritikus lépésének nevezte, mivelhogy a televíziózás alá is áshatja a hagyományos bhutáni értékeket. Kormányzati irodában vagy iskolában dolgozó férfiaknak kötelező viselet a térdig érő köntös, a ghó. Ma is hagyomány az országban, hogy a család a fiatal fiúkat elküldi bonc-nak (szerzetesnövendék) a buddhista kolostorokba.
(Folyt. köv.)
Ifj. Kátai Ferenc

Előzmény: http://www.varosivisszhang.hu/?p=35421

Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41699 online lapszámunk 2. oldalán.

Ez a bejegyzés 2019 03 09 10:07-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Sztori, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.