Környezetünkről tabuk nélkül 2 – Önfenntartó gazdálkodási formák
Nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk. (Tolkien: A Gyűrűk Ura)
Miután az ausztrál bennszülöttek életmódja minden tekintetben különbözik az európaitól, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy kontinensünkön történtek-e kísérletek harmonikus létmód megvalósítására. A középkorban Európa szerte működtek a kolostor-gazdaságok – tevékenységük jól dokumentált. Szűkebb környezetünkben, a Kárpát-medencében változatos földrajzi viszonyok között az itt élők ténylegesen létrehoztak a környezettel harmonizáló, a magyar ember habitusának megfelelő életmódokat.
A közösségszerveződések – tanyarendszer, falu, város – által kialakított, a földrajzi környezethez illeszkedő fenntartható művelési módok közül az erdőkiélés és a fokgazdálkodás jelen korunkban is érdeklődésre tarthat számot (alternatív energiagazdálkodás, árvízvédelem). Évszázadok során az erdő javainak változatos kitermelése, hasznosítása alakult ki: makkoltatás, favágás, fahordás, fakitermelés (ritkítás; szálalás; tarvágás vagy irtás; szárazfaszedés), fafeldolgozás, vesszővonás, szalmakötés, szénégetés, kőfejtés, mészégetés, erdei állattartás, vadászat, vadfogás, halászat, rákászás, zsákmányolás, gyűjtögetés (gomba, magfélék, csiga, gyökerek, facsemeték, erdei gyümölcs, gyógynövény). (Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái – szerk.)
A fokgazdálkodás az Alföld ártereinek gazdasági hasznosítása érdekében kialakított művelési mód. A fok a folyót kísérő magas partokat megszakító természetes eredetű vagy mesterségesen kialakított nyílás, amelyeken át a folyó vize, a vízszinttől függően az anyamederből az ártérre ki-be járt. Ezáltal egyenletessé vált a folyók vízjárása, az árterek vízkészlete megnövekedett, mérséklődtek a szárazföldi éghajlat szélsőségei, lehetővé vált az ártér gazdasági hasznosítása (a halászat – korabeli nyugati utazók leírása szerint folyóinkban egyharmad rész hal, kétharmad rész víz volt – vízmentes időszakban az ártéri állattartás és az állandó szárazulatok gabonája, bőségesen biztosították az élethez szükséges javakat). „Az ártéri gazdálkodás módszerével olyan vízjárta területeket lehet bevonni a szervezett gazdálkodásba, amelyeket semmilyen más módszerrel nem lehet hasznosítani. Sehol a világon nem ismert ez az eljárás-, élet- és gondolkodásmód, csak a magyarlakta vidékeken.” (Tóth József: Épített tájak)
(A fokgazdálkodás megszűnése – megszüntetése (folyószabályozás, árvízvédelem) nyomán kialakuló tanyarendszer gazdálkodási formája szintén megfelel a fenntarthatóság definíciójának, ismertetése azonban meghaladja ezen írás kereteit.)
Ugyanakkor mindkét művelési mód esetében a környezet biztosította pl. a házépítéshez szükséges anyagokat is, a követ, a fát, az agyagot; a tetőfedéshez a szalmát, a nádat, a fát (zsindely). Gyakorlatilag önfenntartó, önellátó közösségekről beszélhetünk, mely közösségek háborúk, járványok, éhínségek ellenére évszázadokon át újra- és újra felépítették magukat – egészen a XX. század elejéig.
A környezettel harmonizáló, abba leginkább belesimuló, legtovább fennmaradó, jól dokumentált életformát a székelység alakította ki. A székelyek saját törvényeik szerint éltek, mely alapja az a bizonyosság volt, hogy a falu, a szék, a Székelyföld maga, egyetlen test, egyetlen lélek. A székely ember ezermester. A kézművesség, a mezőgazdaság, a házépítés fortélyai a kisujjában voltak, emellett katonai erényeiről ódákat zengtek. Értett az orvosláshoz, ünnepek alkalmával zenélt, táncolt. Mindezek alapján joggal beszélhetünk univerzális emberről. Ezen titokzatos, az egyenjogúságon alapuló ősi társadalmi szerveződési mód helyes megvalósításáról a székely rendtartás adott útmutatót. A székely rendtartás törvénykönyv volt, életvezetési tanácsokat adott, ismertette a jogokat, kötelességeket, szólt a hagyományokról, az erkölcsről, az ünnepek szertartásairól, a szolidaritásról (kaláka), a gyereknevelésről is. (Barabási László: A székely rendtartás.)
(Folyt. köv.)
ifj. Kátai Ferenc
(Kép: A folyószabályozások előtt elárasztott területek a Kárpát-medencében www.vizugy.hu)
Előzmény: http://www.varosivisszhang.hu/?p=35295
Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41697 online lapszámunk 3. oldalán.