A 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények jegyzői hatáskörbe rendelt vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról.
-A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján a kutak vízilétesítmények, amelyek megépítéséhez vízjogi engedély szükséges.
-A Törvény 29. § (4.) bekezdése értelmében amennyiben a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően készült a létesítő részére az üzemelétetési engedély megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni.
A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000,- Ft-ot.

-A Törvény 29. (7) bekezdése alapján:

„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

2018. a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
2019. b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

Az utólagos engedélyezés hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A tudnivalókat a csatolt mellékletekben találja!

Ez a bejegyzés 2018 10 20 20:52-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, InfoTech, Közlemények. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.