Mielőtt a húsvét a kereszténység, Jézus feltámadásának ünnepe lett volna, a tojásdíszítés hagyománya, valószínűleg termékenységi rítushoz kapcsolódóan, már létezhetett. Erre utal pl. Móra Ferenc ásatásai során egy avar kori sírból előkerült karcolt tojáshéj.

A húsvét elnevezés nyilvánvalóan abból származik, hogy a 40 napos böjt után, ezen az ünnepen vesznek magukhoz először húst az emberek. Hazánkban a szabolcsi zsinat 1092-ben rendelkezik az ünneplésről. Szent László első törvényébe be is építette, s akkortájt még négynapos ünnep volt a húsvét. Majd három, 1771-től, XIV. Kelemen pápa döntése révén kétnapos ünnep lett, ahogyan ma is ünnepeljük Magyarországon a húsvétot.
Az ünnepkörhöz tájegységenként és társadalmi hovatartozás szerint is nagyon hasonló szokások tartoztak. A királyi, uralkodói körökben pl. a legkiválóbb ötvösök készítették az aranyból, drágakövekből titkokat rejtő tojásokat a királynénak. Egy-két, ma több százmillió forintot érő példány fellelhető Európában.

A XVIII. században a magyar társadalom legfelsőbb rétegeiben is divat volt locsolkodni. Ez a hagyomány a XIX. század közepén, egy tragédiának köszönhetően hagyott alább. Tisza Lajos gróf vödörrel öntötte le Gyürky Malvint, aki meghűlt és betegségében még abban az évben, 1899 júniusában elhunyt.
Baksay Sándor: Magyar népszokások az Alföldön c. könyvében a húsvét így jelenik meg: „vödörrel öntik nyakon, vagy dézsába mártják a vigyázatlan lányt. … aki azonban nem bánja, sőt másnap viszonozza azt…” Egyedi szokás, szinte csak erre a vidékre jellemző, a komatál csere. Süteménnyel, palack borral küldik a tálat ahhoz, akivel – a férfi komásodik, a nő mátkaságra lép. A komaság, mátkaság akkor jön létre, ha a komatál csere megtörtént.
A kölnivel locsolkodás a XX. század elejétől terjedt el hazánkban. A húsvéti csokoládét viszont már a XVIII. században olasz csokoládékészítő mestereknek köszönhették elődeink.

Összeállította internetes források alapján

Dömsödi Teréz

A rovat a Heureka Bőrdíszmű-, Játék és Ajándék Üzlet (Szentes, Kereskedőház, emelet, Kossuth u. 15/A.) támogatásával készült.

Képek: A képes levelezőlapok küldése a XX. század elejétől terjedt el.

Ez a bejegyzés 2018 03 31 22:39-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Album, Merengö. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.