“Nincs más hátra, csak előre…” – Hetvenhatan ülik körben az ünnepi asztalt Tolnaszigeten
A Szentesi Keresztény Pedagógus Társaság a „Házasság Hete” programsorozat keretében hívta meg Szentesre a 20 gyermekes gazdálkodó édesapát, Lukács Ernőt. Február 15-én a Művelődési és Ifjúsági Házban több mint százan voltak kíváncsiak a nagycsalád történetére, életük legfontosabb tanulságaira. A családfő – időközben esedékessé vált műtéte miatt – személyesen nem tudott mesélni, ám a telefon és a mai modern technika segítségével a résztvevők kérdéseire is válaszolt. A beszélgetést Tóth Tamás, a rendezvény egyik szervezője vezette.
A 75 éves édesapa elmondta, hogy a hajdani műszergyári brigádgyűlésen azzal kérte meg felesége kezét, ha legalább tíz gyermeket vállal, azonnal elveszi. E kijelentését akkor sokan viccnek gondolták. Azonban mára beigazolódott, mi a valóság.
Ernő bácsi 1966. február 18-án szerelt le a 27 hónapos határőri katonai szolgálatból, immár házasemberként, és születtek sorra a gyermekek, 14 lány és 6 fiú, köztük egy ikerpár. Villany nélküli tanyában kezdték az életüket, teljes harmóniában a természettel. Volt idő, amikor a mindennapi életükhöz a vizet is lovas kocsival szállították a tanyára – mondta.
A gyermekek neveléséről így fogalmazott: „Nálunk nem volt cirkusz, sarokba állítás, verés. Őszinteségre neveltük őket, mindenki mindig elmondhatta a véleményét, így van ma is. Elmondják a problémáikat, úgy, ahogy van és megemésztjük. Imádnak bennünket a gyerekek.”
– Kicsi koruktól dolgoztak, mindig azt mondtam, ha nem volt kedvük, kedvetlenül is csinálni kell! Amit megmondtam, meg kellett csinálni. Kemény, egyenes embernek neveltük őket.
Hallgatóság az ifjúsági házban.
A családfő ma 1200 hektáron gazdálkodik, növénytermesztést és állattenyésztést folytatnak. Ha ünnepek alkalmával összejön a család, 76-an ülik körbe az asztalt, a 20 gyermek 30 unokával, s immár 2 dédunokával ajándékozta meg a szülőket, akik most már a Tolna melletti csodálatos, 22 szobás kastélyban élnek úgy, hogy az édesapa elmondása szerint minden gyermeke külön házban és háztartásban él a családjával. Ám az édesanya ma is szívesen várja haza gyermekeit ebédre, ha kell három különböző étellel készül, kinek-kinek a kedvére. A hat fiú gazdálkodik, a lányoknak is van tanult szakmájuk, cukrász, virágkötő, fodrász…
Lukács Ernő azt üzente a fiataloknak, hogy egyenes emberek legyenek, mindig ki kell mondani az igazat. Csak akkor lesznek boldogok, ha komoly párkapcsolatot alakítanak ki. Szüleik tanácsára, véleményére figyelemmel vannak. Tanuljanak, tanuljanak és tanuljanak… Tanulják meg azt is, hogy elő kell teremteni mindenre a rávalót.
A család hogyan jutott el az egyszerű kis tanyából a kastélyba? Ernő bácsi azt vallotta, és vallja: „Nincs más hátra, csak előre…” Vagyis mindig hitt abban, amit eltervezett, és meg is valósította.
Dömsödi Teréz
A Lukács család egy korábbi felvételen. Forrás www.lemon.hu