Prof. dr. Bugyi István születésének 120. évfordulójára emlékeztek január 3-án este az emlékezők a Szentes Házban. A kórháztörténeti kiállítás emlékiratai és tárgyai között egy bő órára megelevenedett a múlt.

Szécsényiné Csergő Judit, a professzor hagyatékának kezelője a családról mesélt. Szólt az Ady Endre utcai szülőházról, ahol gyakran vendégeskedtek. A professzor felesége, Sebestyén Márta budapesti református család leszármazottja. Négy fiuk született, eleven gyermekek voltak. Márta nénivel élmény volt beszélgetni – mesélte.
Juditka felidézte a tanítványokat is: dr. Zsoldos Ferenc, dr. Dragon Károly, dr. Tary Gábor, a jelenlévő dr. Papp Zoltán, dr. Tóth Csaba, aki Debrecenben műtőt nevezett el Bugyi professzorról. Dr. Mencser András Bajára került, de a tanítványok közé sorolta dr. Horváth Mihályt, dr. Badó Zoltánt is.
Hallhattunk arról, hogy Pista bácsi milyen rítusokat követett, milyen babonákban hitt. Pl. 13-án nem szívesen operált, a 13-as számú szobában nem szállt meg.
Dr. Papp Zoltán sebész, a professzor életművének kutatója arra emlékezett, hogy az egység, az összefogás a professzor életének mottója volt. Mindent megtett azért, hogy a kórház kollektívája a legnagyobb harmóniában végezze munkáját. Képes volt arra, hogy a nézeteltérésben lévő orvosok nevében levelet írva egymásnak, békítse őket össze. Tanítványaiban mindig megbízott.

Fontos dátum 1905, amikor dr. Csergő Károly alispánsága idején a kezdeti ispotályból vármegyei kórház lett.
A professzor rendkívül érdeklődő volt a technika vívmányai iránt. 1933-ban a tüzelő ellátás nehézkes lévén, leírta, hogy a melegvizű kutak adhatnák a kórház fűtésének alapját. Ám az első termálkutat csak 1957-ben fúrják Szentesen.
1974-ig, a megyei rang megszűnéséig a kórház fejlődésének a legjelentősebb állomásai voltak: 1903-ban a sebészet megépítése. A 30-as években létesülnek további alaposztályok. 1948-ban új konyha és mosoda épület emelkedik.

Dr. Bod Péter ny. igazgató arról mesélt, hogy édesapja a 20-as évek elején dolgozott a kórházban, aki megemlékezett önéletrajzi írásában arról, hogy a professzor halottakon gyakorolta a műtéteket, de önmagát is megoperálta. A hibásan nőtt fogát, tükör segítségével kihúzta. Nagyon ügyelt az orvosi ortográfiára (helyesírásra). Jelentős volt a levelezése és a klasszikus zene iránti érdeklődése. Nagy felfedezés volt számára a televízió nézés, abban is különösen a foci közvetítések.
Amikor Péter bácsi kórházigazgató lett, nagyon szépen megírt levélben küldte el számára az útmutatásait. Ilyen bölcsességeket pl. „Ne mindig az eszedre hallgass, néha a szívedre, érzéseidre is.” „A tekintélyt nem megkövetelni, kiérdemelni kell.”

Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz

Ez a bejegyzés 2018 01 08 19:48-kor készült és a következő kategóriákban található: Aktuális, Merengö, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.