Adattárakból dolgoznak – Veszély, határok nélkül
A katasztrófavédelmi igazgatóságok feladata – nevükbõl adódóan – az emberi élet és anyagi javak mentése. 2000. január elsejével alakult meg a Megyei Polgárvédelmi Parancsnokság és a Megyei Tûzoltó Parancsnokság összevonásával a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Kató Sándor PV ezredessel, az igazgatóság helyettes igazgatójával arról beszélgettünk, milyen is a NATO elvárásoknak megfelelõen mûködõ katasztrófavédelem. Melyek a legfontosabb feladataik, s hogyan reagálnak a XXI. század kihívásaira.
Helyi kirendeltségek és irodák mûködnek. Feladatuk, megyére és egy adott térségre vonatkozóan meghatározni a legjellemzõbb veszélyforrásokat.
– Mi két csoportra osztjuk ezeket, mondta Kató Sándor. Ezek a természeti katasztrófák, (ár-, belvíz, földrengés, stb.) ill. a civilizációs katasztrófák, amelyek a veszélyes anyagok elõállításából, tárolásából adódó balesetek. Ez a kategória mindig emberi mulasztás eredménye, hiszen ma már olyan szigorú elõírások vonatkoznak az üzemekre, amelyeket ha betartanak, baleset nem következhet be.
– Mi tekinthetõ új kihívásnak?
– Új kihívásként és kockázatként jelentkeznek a természeti katasztrófák, tavasszal, õsszel az ár- és belvíz. Napjainkban egyre gyakrabban fordul el, hogy hirtelen, nagy mennyiségben, kis területre zúdul le a csapadék. Most a deszki és tápéi részt érintette.
– Mire épül a tevékenységük?
– Adattárakat vezetünk, megpróbálunk olyan erõ- és eszközparkot létrehozni, amely katasztrófa helyzetben az emberi élet és anyagi javak mentését segíti. Lehetõvé teszi, hogy mielõbb az eredeti állapotokat vissza tudjuk állítani.
– Ezen feladatcsoportok mellett milyen súlyt képez az ún. terror veszélynek minõsülõ cselekményekkel összefüggõ teendõk sora?
– Jelenleg Magyarországon egyetlen szervezet sem képes megoldani védelmi feladatot önállóan. Hazánkban védelmi igazgatási rendszer mûködik, ezen belül mindenkinek meg van a szerepe. Egy esetleges terrorcselekmény esetében szintén megvannak a résztvevõk, nemzetbiztonsági szolgálatok, rendõrségek. De megvan a mi feladatunk is. Egy robbantáskor pl. teljesen mindegy, hogy az mibõl ered. Ugyanúgy kell mûszaki mentési, egészségügyi ellátási, elhelyezési feladatokat végeznünk, akár robbanóanyag, akár gázrobbanás miatt kell beavatkozni.
A terrorizmussal kapcsolatban felkészülni nem nagyon lehet, annyira szerteágazó a rendszer, hangsúlyozta.
– Terveket készítettünk. Mi másodlagos beavatkozónak számítunk, akkor van dolgunk, amikor már a cselekmény bekövetkezett. Az elsõdleges elhárítási feladatokat az állambiztonság és a rendõrség végzi.
– Mit tudhatunk ezekrõl a tervekrõl?
– Csongrád megyében van egy összesített veszély-elhárítási terv, amely a megyére vonatkozó összes veszélyhelyzet kiértékelésébõl adódó, megyei szinten összesített adattárból, erõ- és eszközpark nyilvántartásból áll. Ezek helyi szintre lebontva is megvannak. Szentesen a Szentes veszélyforrásaival kapcsolatos tervek vannak, ami kiegészül az erõ-, eszköz nyilvántartással. Ha bármi bekövetkezik, alakul egy operatív törzs, megyei szinten megyei védelmi bizottság, helyi szinten helyi védelmi bizottság. Ezeken belül kell egy olyan csoport, amely megfelelõ adatokat tud szolgáltatni, pl. mûszaki menteséhez milyen gépekre van szükség és hol vannak a kiképzett emberek. Kitelepítésnél pl. az élõ állatok elszállításával kapcsolatos tudnivalók. Tehát mi inkább adattárakra építkezünk, mint tervekre. Pontos terveket ugyanis nem lehet csinálni. A szakértõk egy kialakult helyzet szerint az adattárakat ismerve hozzák meg cselekvési döntéseiket.
– Mekkora apparátussal dolgoznak jelenleg?
– A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak három kirendeltsége van: Szegeden, ide tartozik Kistelek, Mórahalom, Hódmezõvásárhelyen (a makói térséggel) és Szentesen csongrádi irodával. A megyei igazgatóság létszáma hatvanhárom fõ, az irodák két-három fõvel mûködnek.
– A gyakorlatok, felkészülések hogyan történnek?
– Rendszeresen képezzük magunkat. Bár mostanában egyre gyakoribbak az éles helyzetek is. Van egy veszélyhelyzeti felderítõ csoportunk, amely huszonnégy órában folyamatosan – bejelentés alapján – végrehajtja a helyszíni feladatokat. A gyakorlatokat általában negyedévente tartjuk. Ezek mindig felkészülés jellegûek. Õsszel árvízvédelmi gyakorlatokat végzünk, télen a rendkívüli idõjárásra készülünk fel. Ezek a gyakorlások az adattárak felfrissítését is szolgálják.
A katasztrófák nem ismerik a történelmi határokat, – mondta.
– Nagyon jó kapcsolatokat tartunk fenn Vajdasággal és Temes megyével. Ebben az évben két alkalommal volt közös, a három ország által vezetett gyakorlat, amely a NATO terminológia felhasználásával angol nyelven zajlott. Itt migrációs és árvízzel kapcsolatos feladatokat kellett megoldani mindhárom ország szakembereinek. E hónap 29-én Szegedre érkezik a Vajdaság és a romániai Temes megye küldöttsége. A tanácskozás a határokon átnyúló katasztrófák megelõzését szolgálja.
Az ezredes hozzá tette, hogy a Duna-Körös-Maros-Tisza Euro-Régión belül Romániával van kormányok közötti megállapodás. Szerbia-Montenegró irányában ez ugyan még hiányzik, viszont a nyitás megtörtént. A Külügyminisztérium Csongrád megyét jelölte ki a közös mûködés megismertetésére. Vajdaságban még kutatják a lehetõségeit annak, hogy az Európa szintû, NATO megfelelésû katasztrófavédelem kialakulhasson, míg Temes megyében az átalakulás megtörtént. A mostani tárgyalás ennek a vajdasági folyamatnak adja az elsõ lépését.
Szerkesztette:
Dömsödi Teréz A rovat a Külügyminisztérium támogatásával készül.