Egyedül a hit által – Luther reformációja – 4. A toronyélmény
Luther olvasta a Bibliát és még mindig a lelkiismeretével küzdött. Ekkor gyóntató papja, Johann von Staupitz azt javasolta neki, hogy olvassa Pál apostol írásait. Luther szót fogadott és a Római levélben megtalálta azt, amit eddig kétségbeesve keresett: Isten igazságát.
„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére…mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: Az igaz ember pedig hitből fog élni. „ (Róm 1, 16-17)
Ismét villámcsapás, de ez a villám tűzbe borította egész Európát. Luther rádöbbent, hogy nem az emberi cselekedetek, hanem a hit és Isten kegyelme szabadít meg a bűntől. Ez a villámcsapás az úgynevezett „toronyélmény”, hisz dolgozószobája a Fekete Kolostor tornyában volt és itt találta meg Luther ezt a sarkalatos mondatot.
Némely rossz nyelvek szerint ez az esemény a kolostor mellékhelyiségében történt, de igazából nincs jelentősége, hogy hol, hanem az a fontos, hogy megtörtént.
Később, amikor már Staupitz tevékeny közbejárása nyomán pappá szentelték, majd teológia professzor, a Szentírás doktora lett Luther, végre otthon érezte magát. Az Ige volt a világa, a bibliai olvasmányok docense lett és különleges hivatásnak tartotta. Természetesen ekkor még azokról a bibliai olvasmányokról beszélünk, amelyeket az egyház „szalonképesnek”, a hagyománnyal megegyezőnek titulált és az újdonsült professzornak is meg kellett esküdnie, hogy semmiféle „idegen”, az egyház által elítélt tanokat nem ad elő, sőt, ha ilyennel találkozik, jelenti a fakultásnak. Abban az időben az egyháznak megvoltak a szalonképes bibliamagyarázó kommentárjai is, de ezek Luther számára nem voltak kielégítőek. Sokat viaskodott emiatt, mert vallotta, hogy „sokkal jobb a saját szemünkkel nézni, mint a másokéval”.
(Folytatjuk!)
Veres-Ravai Réka
evangélikus lelkész
Előző rész: http://www.varosivisszhang.hu/?p=31381
Következő rész: http://www.varosivisszhang.hu/?p=31393
(Fotón: Johann von Staupitz)