Egyedül a hit által – Luther reformációja – 2. Martin Luther
Eislebenben született 1483. november 11-én, mint már említettem, egy bányász apa és a háztartásban dolgozó anya elsőszülött fiaként. Sokan voltak testvérek.
Amikor Lucas Cranach megfestette a Luther szülők arcképét, öreg, a munkában elfásult apát , a gyerekszülésben és az aggodalomban kiaszott anyát festett meg.
Gyerekkorában bár nem voltak kimondottan szegények, de szigorú takarékosságban éltek és könyörtelen fegyelem uralkodott a házban. A szülők nagyon apró kihágásokért is könyörtelenül verték gyerekeiket. Az apa azt a régi bölcsességet követte, hogy „aki gyerekét igazán szereti, fenyítéstől sem kíméli.”
Ez a nehéz gyerekkor rengeteg nyomot hagyott Martin lelkében: makacssága, mely amúgy is jellemző volt rá, mind jobban megerősödött, főleg, ha úgy érezte, igazságtalanul bántották. Kialakult lelkében egy könyörtelen bíró képe – abban az időben ilyennek képzelték Istent is – akinek ki van az ember szolgáltatva, kényére kedvére tehet az emberrel bármit és az ember nem hivatkozhat jó magaviseletre, sem érdemekre.
Lutherben ez a kép olyan hatalmas energiákat szabadított fel felnőtt korára, ellenállóvá tette, erősítette a természetében amúgy is meglevő makacsságot, az igaza melletti kiállást.
Azért fontos ezeket a dolgokat megemlíteni Luther gyerekkorából, mert ezek tették képessé arra a meg nem alkuvó kitartásra, amellyel képes volt egy teljes dogmatikai rendszerrel, a római katolicizmussal szembe menni. Amikor Ágoston rendi szerzetesként megtalálta a kérdéseire a választ és megértette azt az igazságot, amelyet keresett, semmi nem tudta eltántorítani meggyőződésétől.
(Folytatjuk!)
Veres-Ravai Réka
evangélikus lelkész
(Fotó: Luther Márton szülei.)
Az előadás első része: http://www.varosivisszhang.hu/?p=31370
Következő rész: http://www.varosivisszhang.hu/?p=31381