Luther Márton a Reformáció elindítója és szellemi megalapozója 1483. október 11-én született Eislebenben. Iskolái befejeztével 1505-ben Erfurtban ágostonos szerzetes lesz. Teológiai tanulmányai eredményeként 1512-ben a teológia doktorává avatják, majd a Wittembergi egyetem professzora. A szerzetesi, valamint egyetemi évei alatt a vallásos élmény keresése volt a meghatározó gondolkodásában.

Tanulmányai során felismerte, hogy a világban és az egyházban sok minden nincs rendben.
Luther legfőbb reformációs törekvése az akkori katolikus egyházban és a mindennapi életben uralkodó visszaélések megszüntetése, továbbá az uralkodó egyházi felfogás megváltoztatása volt. Az akkori katolikus egyházban az Újszövetséget teljes en háttérbe szorították.
Luther tanainak alapja az Újszövetség középpontba helyezése volt, tanait 1517. október 30-án a Wittembergi templom ajtajára kiszögezte. Ezzel a 95 ponttal indította el a reformációt.
Természetesen az új felfogás és gondolat nagy vitákat váltott ki, sőt Luthert a választófejedelem parancsára elrabolták és 1521-ben Wartburgba vitték, ahonnan 1522-ben térhetett vissza Wittembergbe. 1525-ben Katharina von Borával házasságot kötött.
Nagyon fontos, hogy Luther tanait, de elsősorban a bibliákat (Ószövetség és Újszövetség) a mindennapok emberével is meg akarta ismertetni. Hangsúlyozni kell, hogy Luther meggyőződésének parancsára nem csak követelt, de tett is azért, hogy a katolikus misztifikációval szemben a mindennapok embere is hozzá jusson alapvető bibliai ismeretekhez. Ennek ékes bizonyítéka, hogy 1522-ben lefordította  német nyelvre az Újszövetséget, amit 1534-ben az Ószövetség németre való fordítása és kiadása követett.
Megemlítendő, hogy egyetemi professzori előadásai nagyon nagy hatásúak voltak. 1531 nyarán kezdi azokat lejegyezni Luther diákja, Konrad Cordatus „Asztali beszélgetések„ címen. Cordatus Luther előadásait – más diákokkal együtt – 1546-ig folyamatosan rögzítette.
Luther sokat tett tanainak közérthető, a hívek számára érthető hirdetéséért, népszerűsítéséért, ennek az eredménye az volt, hogy 1530-ban az Augsburgi Birodalmi Gyűlés az Ágostai Hitvallást, mint egyházalapító tant, elfogadta és kvázi törvénybe iktatta.
Tevékeny, meggyőződéséért, híveiért mindig bátran kiálló és harcoló Evangélikus egyházalapítónk sajnálatosan korán, 63 éves korában 1546-ban szülővárosában, Eislebenben halt meg.
Meg kell továbbá említeni Ulrich Zwingli (Lut-her kortársa volt) szerepét is, aki a Reformáció alapjait képező Luther-i Wittemberg-i 95 pont után két évvel, 1519-ben adta ki Zürichben 67 pontból álló tanait. Ulrich Zwingli – nagyszerű prédikátori képességeinek köszönhetően – tanait az egész Zürichi kanton vallásává fogadta, és amely tanokért 1530. október 11-én a katolikus hadakkal vívott csatában életét adta. Az Ulrich Zwingli tanokat a francia jogász Kálvin János és mások évtizedekkel később  tovább viszik.
Az evangélikusok és a reformátusok között tulajdonképpen főleg liturgiai vita és különbség van, teológiai szinte elenyésző. Ennek történelmi bizonyítéka talán, hogy Luther és Zwingli 1529-ben Marburgban nyilvános hitvitát rendeztek, melyen Zwinglivel 14 pontban megegyeztek, de az úrvacsora kérdésében nem. Ezért a két irányzat különvált.
Ugyanakkor világosan és határozottan le kell szögeznünk, hogy a reformáció kezdete az Ágostai Evangélikus egyházalapító Luther Márton nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódik, egész pontosan az 1517. október 30-án a wittembergi templomajtóra kiszögezett 95. pontjával.
Összeállította:
Dr. Gombos András

Ez a bejegyzés 2017 10 22 10:58-kor készült és a következő kategóriákban található: Merengö, Sztori, Újság cikkei. Minden hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Ugrás a végére, és hozzászólás.A visszajelzések most nem engedélyezettek.