Mi újság a Lábtenisz SE-nél? – Villámriport Papp Tibor válogatott lábteniszezővel
A tél folyamán heti 5 alkalommal a fedett sátorban, a teniszpályán tartják az edzéseket, a lábteniszezõk.
– Négy szakágban ûzzük ezt a sportot, egyéni, páros B, páros A, hármas. – mondja Tibor. Nem rég az évadzárón beszélgettünk a válogatott lábteniszezõvel, kiderült, hogy nagyon jó évet zárt az egyesület. Az országos szövetség alelnöke, Ferenczi Zoltán örömmel tolmácsolta az elnökség köszönetét a szép sikerekért, hiszen az országos versenyen az ötödik helyen végeztek a szentesiek. A csapat tagjai: Balla Zsolt, Bali Imre (Cugi), Bertók Róbert, Botos Mihály, Tóth Dani, Korom Zozémusz, Prumek Dénes, Sranc András, Ferenczi Zoltán és Papp Tibor, aki a nemzetközi versenyen a legjobb nyolc közé jutott válogatott tagja is volt. Szabadidõs sportként egyre többen lábteniszeznek, – említi.
– A lábtenisz sulit heti hat órában Ferenczi Zoltán irányításával indítottuk el. Az elmúlt évben sok versenyre neveztük be a gyerekeket. A Mikulás-kupán az ügyes játék mellett már egy kis rutin is megjelent. (I. hely: Poszler András-Szabó László, II. Gyollai Ádám – Fodor István, III. Szatmári Péter-Horn Dominik – Csere: Orosz Kornél, IV. Gonda Alex – Gõdér Gábor.) Az eredményhirdetés után ajándékcsomagokat kaptak, és közös ebéden vettek részt a csapatok.
– Az világbajnokságon hogyan sikerült kerettagnak lenni?
– Személyemre a nyári versenyeken figyelt fel a Magyar Lábtenisz Szövetség. Õsszel, a sikeres válogató versenyek, és az edzõtáborok után jelöltek a vb-re. A világbajnokságot Csehországban, a Prága közeli Nymburgban rendezték. A három napos eseményen teljes ellátást kaptunk a szervezõktõl. A vb. helyszíne egy sportkomplexum volt, a mérkõzéseknek helyt adó három csarnokkal, szállással, étkezéssel, büfével és sportboltokkal. A lábtenisz népszerûségét jelzi, hogy az ottani sportszergyártó cégek készítenek ennek a sportágnak speciális, kimondottan erre a célra kifejlesztett labdát (gala) és cipõt (botas). A 2008-as világversenyen tizenöt nemzet vett részt, több mint száz játékost delegálva. A magyar team tizennégy fõbõl állt. Az elsõ és a második napon a csoportmérkõzések és a helyosztók zajlottak. A harmadik napon a bronzmecscseket, ill. döntõket rendezték a négy szakágban. Az érdeklõdést tükrözte, hogy az utolsó napra egy héttel korábban elfogytak a jegyek, viszont azoknak, akiknek nem maradt belépõ, egy tornatermet nyitottak ki, ahol két óriás kivetítõn lehetett követni a mecscseket. A cseh tévé hét kamerával élõben közvetítette a döntõket, amelyek elõtt zenei elõadók, pom-pomos lányok és aerobikosok léptek fel. A nagy érdeklõdés miatt mi, játékosok is alig fértünk be. Az eredményhirdetés ugyanúgy mûködött, mint más sportágban: zászlófelvonás, himnusz. A hármas szakágban büszkén álltunk fel a nagy bravúr után a harmadik helyet jelentõ dobogóra, és ott akkor nagyon jó volt magyarnak lenni, – mesélte.
– Beszélnél az idei tervekrõl?
– Szentesen nagyon színvonalas, országos versenyt szeretnénk rendezni júniusban. Célunk a versenyeken az elsõ háromban végezni, és saját vágyam, újra bekerülni a válogatottba, és játszani az EB-n. Bevonni minél több fiatalt ebbe a szép sportágba.
– Ezúton is szeretnénk megköszönni fõszponzorunknak, Szin János vállalkozónak, további szponzorainknak, Orosz Árpád fogtechnikusnak, a Francia pékségnek, az Offshoreoutlet Kft-nek az egész éves támogatást.
Dömsödi Mihály