Tizenöt éve “pörögnek”

Hanko_Judit_1.jpgSzentesi lányok, Bartha Ági, Bartha Évi és Hankó Judit, a csongrádi Alföld Néptáncegyüttes táncosai már 15 éve. Észre sem vették, csak most, e cikk készítése kapcsán lepõdtek meg, hogy szalad az idõ?! …
Annakidején mindhárman tizenegynéhány éves kislányként ismerkedtek meg a néptánccal Szentesen.

Bartha_Agi_Evi.jpg1990. nyarán az Eszteró házaspár – a csongrádi Alföld Néptánc-együttes akkori vezetõi – szerveztek itt tábort. Ez alatt a Kárpát-medence táncaiból adtak ízelítõt a résztvevõknek. A szentesi gyerekek táncolhattak itt dél-alföldi, szatmári, mezõségi, de még moldvai táncokat is.
A Bartha kislányok ekkor találkoztak elõször magyar néptánccal, míg Hankó Judit és osztálytársai – a Zöldág Néptánccsoport tagjaként – már „rutinos” táncosnak számítottak. Itt annyira megtetszett nekik az „eredeti anyag” táncolása, hogy szeptembertõl szombatonként szüleik rendszeresen átvitték õket a gyermekcsoport próbáira. Késõbb a lányok vonattal, majd autóbusszal már szülõi kíséret nélkül jártak át Csongrádra, a Kolozsvár utcai próbaterembe. Nevetve emlékeznek arra, hogy a visszafelé út mindig izgalmas volt, mert gyakran fennállt a Szentesre tartó buszról való lemaradásuk veszélye…
A kislányok közül néhány év után a felnõtt csoportba már csak hárman kaptak meghívást: Ági, Évi és Judit. Azóta a péntek estéket mindhárman az Alföld Néptáncegyüttes próbatermében töltik. Ennyi idõ azonban nem elegendõ a fesztiválokra, minõsítésekre való felkészülésre. Ilyenkor a szombatok és a vasárnapok is a próbateremben telnek. A tanultakkal páratlan években a nagykállói, páros években pedig a szekszárdi néptánc fesztiválokon vesznek részt. Két alkalommal minõsültek eddig kiváló eredménnyel. Nagyon szeretnék, ha jövõre ismét sikerülne a „Kiválóan Minõsült” címet elérniük. Ez egyben azt is jelentené, hogy a csongrádi Alföld Néptánc-együttes megkapná az „Örökös Kiváló Együttes” címet.
A néptánc szakmában nagy elismerést jelent, ha a budapesti Erkel Színházban  minden év januárjában a legkiválóbb gyermek, ill. felnõtt néptánc együttesek között szerepelhetnek az ún. Néptánc antológián. A csongrádi táncosok két alkalommal mutatkoztak már be itt moldvai táncokkal. A katrincába (szõttes szoknya), a gazdagon hímzett, bõ hosszú ujjú ingbe és kerpába (téglalap alakú fehér fejkendõ) öltözött lányok között ott táncoltak természetesen a szentesiek is.
Az évek alatt sok kiváló oktatótól tanulták a Kárpát-medence táncait. Pl. Kuli Orsolya és Kocsán László, Busai Norbert, Szûcs Gábor és Urbán Mária (Jászság Táncegyüttes), Taba Csaba és Fejér Erika, Kádár Ignác (Bp. Táncegyüttes), Lajkó Levente (Üllés).
Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok Boldogasszony vendégség címû elõadására meghívást kapott az Alföld Néptáncegyüttes a szentesi lányokkal. Ez alkalommal együtt dolgozhattak közel két héten át Zsuráfszky Zoltán és Vincze Zsuzsanna vezetõ koreográfusokkal is (Bp. Táncegyüttes). Különösen emlékezetes ez a Dóm téri elõadás számukra, mert a dél-alföldi táncok mellett lánytánccal – ezekben kiénekelhetik szívük-lelkük legféltettebb titkait -, moldvai és  mezõségi táncokkal is szerepelhettek a 150 fõnyi szereplõvel együtt.
„Jó érzés táncolni. Nagy az izgalom és a drukk a fesztiválokon, vagy pl. a karácsonyi gálamûsorunkon, amikor családtagjaink elõtt táncolunk. Igazán felszabadultak a falunapokon vagyunk. Itt adhatjuk ki magunkból legõszintébben azt, ami bennünk van a magyar néptánc és muzsika nyomán, ami közösséggé is formál bennünket. Táncpartnereink közül Bartók Pista, Privóczki Robi, Varga Lajos (Fülek), Baktai Zoli, Donka Zsolti, Bereczki Fecó, Fekete Gábor, Lantos Zsolti (Zso-zsó)… sorolhatnánk, akiket legalább annyira elbûvölt ez a mûfaj, mint minket. Mivel a próbákon, és a próbatermünkben rendezett „bulikon, bálokon” hosszú órákig, a turnékon több napig élünk együtt, olyanokká váltunk, mintha nagy család lennénk. Jó példa volt erre az augusztusi tíz napos görögországi utunk is, ahol 2 x 52 órát töltöttünk együtt az autóbuszban és a kompon. Majd minden este volt ott fellépésünk szabadtéri színpadon. Napközben jutott idõnk városnézésre, úszásra a sós tengerben, napozásra, gyönyörködni Rodosz nevezetességeiben, élvezni az ottani nyugalmat. Athénben a történelmi emlékhelyek közül az Akropoliszt is felkerestük, melynek szépsége és varázsa ámulatba ejtett bennünket.”
Hazaérkezésük után másnap már Csongrádon az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysort zárták közel 2 órás mûsorukkal úgy, hogy sem rajtuk, sem a velük együtt Görögországban turnézó Rozsdamaró zenekar produkcióján nem érzõdött a fáradtság! 
Szeptembertõl újra a próbaterem lett a fõ helyszín a szentesi lányok számára is. Dél-alföldi és felcsiki táncokkal készülnek az októberi nagykállói fesztiválra, aztán „x” fellépésre, majd „z” bemutatóra, és így tovább. Hogy mikor hagyják abba? Azt még nem tudják. Bár az évek felettük sem állnak meg. Ági a budapesti Közgazdaság Tudományi Egyetem hallgatója. Évi gyógyszerészként, Judit pedig tanítónõként dolgozik már néhány éve Szentesen. Nem tagadják, vannak a felkészülések során mélypontok, ám a sikeres fesztiválok elfelejtetik velük ezeket. Elfáradnak a próbákon, de a tánc adja számukra a feltöltõdést is.
S ki fogja össze hosszú évek óta, és vezeti önzetlenül a csapatot, õ Forgó Edit, „Edó”, aki még csak a harmincas éveiben jár, de munkája nyomán méltán lehet büszke táncosaira.
Paksi Márta

Egy hozzászólás “Tizenöt éve “pörögnek”” bejegyzésre

  1. Huszka Laci:

    Örömmel olvastam a “szentesi lányok”-ról, valaha együtt táncoltam velük.Ezúton kívánok Nekik hosszú, boldog, néptáncos életet és sok-sok sikert, sok puszit küldök! (A “Szigetközi CSUTORA” néptáncegyüttesben táncolok, a győri mentőknél dolgozom és a Pécsi Tudományegyetem mentőtiszti főiskolai karára járok)

Itt lehet hozzászólni !

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.