Retro-pelenka
Furcsa a két szó együtt, de a cikk végére, remélem, megérti a Kedves Olvasó, hogy mire is gondoltam…
RETRO azaz, a múltat idéző divat indult el nem is olyan régen. A 70-es 80-as évek köszönnek vissza a zenében, az öltözködésben és az élet más területein is. Azt is fel kellene idézni, hogy hogyan látták el az édesanyák a gyermekeiket ebben az időszakban.
Csak egy dolgot akarok kiemelni, a régi textil pelenkát. Akkortájt sokat mostak az anyukák, de meg is volt ennek az eredménye: a gyerekek szobatiszták lettek 2-3 éves korukra. Kellemetlen volt a teli nadrág, így azonnal jelezték a kicsik, hogy segítségre szorulnak. Nem szerették az állandó vetkőzést, öltözködést és így hamarabb váltak szobatisztává. Ma már annyiféle pelenka van a piacon, hogy alig tudjuk az előnyeit számba venni: kiváló, nedvszívó. Nem is készteti a gyermeket arra, hogy jelezze a szülőnek, hogy cserélni kell a pelenkát. Kényelmessé teszi a kicsit, és nem motiválja, hogy minél hamarabb szobatisztává váljon. A gyerekek elérik a 2.5 -3 éves kort és még mindig ott a „nagy nadrág”: a kiváló, a nedvszívó. Az új törvények szerint már 2.5 éves korban óvodába lehet íratni kislányunkat/kisfiunkat. Néhány évvel ezelőtt feltételeket szabott az óvoda arra vonatkozóan, hogyan kerülhet az intézménybe a leendő óvodás, az első ezek között a szobatisztaság volt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek nemhogy 3 éves korukra, de később sem válnak szobatisztává. Kellemetlen ez a szülő, a gyerek és az óvodában dolgozók számára is.
Mit lehet ilyenkor tenni? Számos cikk foglalkozik ezzel a problémával, nem akarom ezeket ismételni, de ha a gyerek helyébe képzeljük magunkat, lehet, hogy mi sem törekednénk arra, hogy minél hamarabb szobatisztává váljunk. Kényelmes a „nagy nadrág”, nem hűt, mert elnyel mindent, a kiváló, a nedvszívó. Nem kell annyit vetkőzni, öltözni. Tehát a szülőnek kell lépnie. Javaslom, hogy a nyári időszakban próbálják ki a retro pelenkát. Hátha hamarabb megunja a gyerek a kellemetlen érzést, jelzi a problémát. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel olcsóbb és jóval kevésbé környezetszennyező, bár több figyelmet igényel a szülőtől, mert „venni” kell a gyermek „adását” és reagálni rá.
A témát azért feszegetem ennyire, mert az óvoda felveszi a két és fél éves gyerekeket. Az eddigi tapasztalat a szobatisztaság terén nem túl kedvező. Ne kerüljön senki sem kellemetlen helyzetbe, sem a gyermek, sem a szülő, sem az óvónő. Amikor a kiscsoportos elkezdi az óvodai életét, ne az legyen a legnagyobb probléma, hogy hord-e „nagy nadrágot” vagy nem, mert az óvoda egy nagyszerű hely, ahol játszani lehet, barátokra lelni, jókat enni, tanulni és még számos más nagyszerű dolgot lehet csinálni.
Szobota Imréné ny. óvónő
2017 05 26 13:44-kor
Megjelent a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41234 online lapszámunkban. Mentés saját gépre az olvasásért!