50 éve érettségiztünk a HMG-ben
Kedves olvasó! Köszöntünk! Időutazásra felkészülni! Egy nagyszerű iskola, a Horváth Mihály Gimnázium növendékei voltunk Szentesen 1963-67 között. Az évfolyam 5 osztálya 2017. június 10-én 10 órakor találkozik a HMG dísztermében.
Tanáraink és diáktársaink közül már sokan meghaltak. Mi, akik még „vagyunk”, várjuk a nagy találkozást!
Érdekes a történetünk, amely az „épülő szocializmus” időszakára esett. Szentesről és a környező kisebb településekről kerültünk a gimibe (140-150 fő). Szüleink – akik között kevés volt az érettségizett, netán diplomás ember – úgy döntöttek, hogy gyermekük legyen „tanult ember”, legyen szép jövője.
Gimis életünk első két éve szorosan összefügg az akkor átadott – mai nevén – Pollák Antal Szakközépiskoláéval. 1963-ban a város úgy segítette az induló iskolát, hogy saját néhány osztálya mellé kölcsön adtak négy osztályt a HMG-ből. A C és D kettő évet, az A és B egy évet töltött el a Pollák falai között. A tanárok közül is többen „áttanítottak”. Kiváló pedagógusok és nagyszerű osztályfőnökök (C-ben dr. Gyürki György, D-ben Zsíros Katalin) segítségével teltek az évek.
Nem volt könnyű két év után másik épületben (HMG), új tanárokkal folytatni a munkát. Szerencsére a pályakezdő lelkes fiatalok és a tapasztalt, „sokat megélt” pedagógusok nagyon komolyan vették nevelésünket, oktatásunkat, közösséggé formálásunkat. Osztályfőnökeink: dr. Lakos Sándor, Kerekes Istvánné, Nógrádi Katalin, Kiss Hajdú Teréz és dr. Barta László voltak.
Az E osztály sorsa kezdettől fogva más volt. 1963-ban Nagyajtósi István régi kezdeményezése alapján elindult az első francia tagozatos osztály. Magas óraszámban, intenzíven, két csoportban Nagyajtósi István és Kovács József tanár urak vezetésével „képződtek” a francia nyelvet tudó és a francia kultúrát szerető diákok.
Országosan elismert, ismert tagozattá vált és fejlődött még tovább. Nagyszerű eredményei példaként szolgáltak más iskoláknak is franciából és más nyelvi tagozatok kialakításához a HMG-ben.
Felkészült tanárok vezetésével humán- és reáltárgyakból, testnevelésből (Gaál Tivadar, Horváth László) magas színvonalú képzés folyt. Ennek köszönhetően sokan nyertek felvételt egyetemekre és kiváló orvosok, mérnökök, biológusok, vegyészek, gyógyszerészek, tanárok, matematikusok, történészek, nyelvészek, testnevelők, stb. lettek. A művészetekkel Terney Béla tanár úr óráin ismerkedhettünk. Akik bárhol továbbtanultak, csak saját erejükből és az órán szerzett ismereteikkel boldogultak; nem jártunk különórákra.
Ebben az időszakban hatnapos munkahét volt. A HMG-ben 5+1-es rendszerben folyt a tanítás. A 6. napon a fizikai munkával ismerkedtünk. Harmadik-negyedikben a fiúk az iskolai műhelyben fúrtak-faragtak Gálfi Lászlóval, a lányok szabtak-varrtak Kuklai Juci nénivel.
Akkoriban sok kiváló TSZ és állami gazdaság működött a környékünkön. Ősszel egy hétig dolgoztunk a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. (Minden középiskolának kötelező volt).
Kiemelkedő tevékenységet folytatott a természetjárók csapata, sok szervezett tagja volt a Természetjáró Szövetségnek. Dr. Bakó Károly magával ragadó személyiségével, tudásával „bolondította” meg a diákságot és fiatal kollégáit. Vezetésével, szervezésében állandóak voltak a gyalogtúrák, táborok. A természet és haza szeretete, ismerete így ivódott belénk. Jó esetben turistaházakban, de sokszor csak tanteremben, tornateremben, pajtákban, esetleg családoknál éjszakáztunk vándorlásunk során. Minden kiránduláson, osztálykirándulásokon is, torkunk szakadtából énekeltünk, rengeteg népdalt megtanultunk. Országosan is kiemelkedő számban teljesítettük a 900 km hosszú Kék-túrát, amely jelvényszerző mozgalom is volt. Ebben a mi évfolyamunk is nagyon eredményes.
Összefoglalva: kiváló indulást jelentett számunkra a középiskolában eltöltött négy év.
Lelkileg-szellemileg gazdagodva, testileg edzettebben indultunk el a HMG-ből, hogy aztán sokféle területen megálljuk a helyünket. Szakmákat tanultunk, főiskolát, egyetemet végeztünk, családot alapítottunk, gondolkodó, tenni akaró emberek lettünk.
Köszönet mindezért szüleinknek és tanárainknak!
Évfolyamtársaim nevében:
Kastnerné Józsa Erzsébet