Küldetése és szenvedélye a természetjárás… Tóth Tibor tanár úr elismerése
A Természetjáró Fiatalok Szövetsége Ifjúsági Természetjárásért Díjban részesítette Tóth Tibort, a Horváth Mihály Gimnázium tanárát. A díjátadó ünnepségre március 4-én, Budapesten a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Középiskola dísztermében került sor. Ebből az alkalomból beszélgettünk a kitüntetettel és igazgató úrral.
– Tanár Úr! Gratulálok az elismeréshez! Milyen régen és hogyan vált szenvedélyévé a természetjárás?
– Elég speciális az én életemben a mozgás szerepe, hiszen gyermekkori sérülésem miatt az iskolás éveimben felmentett voltam tornából. Amikor a 80-as években elkezdődött az Olimpiai Ötpróba, úgy döntöttem, hogy kipróbálom, mit birok én ebből teljesíteni. A próba része volt 100 km kerékpározás, 30 km gyaloglás, evezés, Balaton átúszás… Megtetszettek ezek a mozgásformák. Debreceni egyetemi éveim alatt tagja lettem a résztvevő csapatnak, és folyamatosan fejlesztettük magunkat a versenyszámokban.
– Egyetem után pedig következett a szentesi gimnázium?
– 1988-tól tanítok a gimnáziumban, ahol nagy hagyományai voltak a túrázásnak. A Gálfi házaspárnak, Bakó Karcsi bácsinak elévülhetetlen érdemei vannak ebben. Majd a 70-es években vette át tőlük a stafétát Kastnerné Józsa Erzsébet tanárnő. A hagyományokat érdemes volt folytatni – mondta, majd hozzá tette:
– 1993-ban az Országos Kéktúra útvonalát teljesítettük úgy, hogy 25-30 kilométert tettünk meg naponta a gyerekekkel. Majd saját kenu parkunk lévén, évente 2-3 turnusban szerveztünk vízitúrákat, előbb Berkecz Pál közreműködésével, majd Tóth Tamás, mostani igazgató (első tanítványaim egyike) is csatlakozott a 2000-es évek elején. Teljesítettük pl. a vízi nagykört a Duna magyarországi szakaszán.
– Hogyan szerveződött mindehhez a diákbázis?
– Részben úgy, hogy már a szüleik is részesei voltak ezeknek az élményeknek iskolánk diákjaiként, másrészt a hatosztályos képzéssel érkező kicsiket könnyebb volt megnyerni a természetjárásnak, s ők később hozták a barátaikat is. Teljesítettük a Dél-dunántúli Kéktúrát, újraélesztettük a kerékpáros túrázást, a balatoni kerékpáros túra mellett fontos a Csongrád Megyei Kerékpáros Körtúra 220 kilométerének teljesítése, s még sorolhatnám…
– Amellett, hogy izgalmas, olcsó kikapcsolódási forma is a túrázás…
– Valóban, hiszen iskolai tornatermeket kérünk el, vagy gátőrházakban húzzuk meg magunkat éjszakára. Tehát mind a szállást, mind az étkezést a lehető legkedvezőbb feltételekkel alakítjuk. Ha távolabbi úti célt választunk, fontos, hogy az autóbusz megteljen. Ebben sokat segít Kéktúrázók Facebbok csoportunk is.
– A legközelebbi tervekben milyen túrák szerepelnek?
– A tavaszi szünetben a Dunakanyar – Romhány – Hollókő a túraútvonalunk, amikor a Húsvéti Fesztivált is megnézzük. A nyáron a Dunamenti Kerékpáros Túrára készülünk. Július első felében pedig Sárospatakról indítjuk a vízitúrát, de még a tanévben két osztály részvételével szeretnénk meghódítani a Felvidéket. Jelentős segítség, hogy a Rákóczi Szövetség pályázati támogatását is olykor igénybe tudjuk venni a finanszírozáshoz.
Tóth Tamást, a Horváth Mihály Gimnázium igazgatóját is megkérdeztük arról, hogy az iskola hogyan tudja támogatni az ilyen jellegű szabadidős tevékenységeket.
– Nagy büszkeség számunkra, hogy az utóbbi negyedszázad túra programjai Tóth Tibor tanár úr szervezésének eredményeként megvalósulhattak. Az iskolánk elsősorban szabadidővel támogatja a túraútvonalak teljesítését. Alapítványunk gondoskodik a kenupark karbantartásáról. A céladományokat ezúton is köszönjük, a jövőben is köszönettel fogadjuk. Testnevelés órákon is lehetőséget adunk a tanulóknak a kenuzásra, a vízi sportok megismerésére. S kiemelném még tanár úr érdemeit a „fapados” sítáborok szervezésében is, ami lehetővé teszi, hogy évente 10-20 tanuló ily módon tanuljon meg síelni.
– Köszönöm mindkettőjüknek a beszélgetést! További sikeres szervezőmunkát, sok szép élményt kívánok!
Kép és szöveg:
Dömsödi Teréz
2017 03 18 10:48-kor
Olvasható a http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=41113 online újságunk 1. oldalán. A “Megjelenít…” piros linkről letöltve olvassák el további írásainkat a lapból!
Köszönjük.